Magyarországon minden második gyermek menzás, és egy átlagos iskolás gyerkőc energiabevitelének 35-65 százalékát a suliban fogyasztja el. Nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű étkezést biztosítunk gyermekeinknek, ugye?
A köztudatban csak menzareformként emlegetett rendelet bevezetése előtt már több alkalommal felmérték a közétkeztetés helyzetét, és az eredmények meglehetősen lehangolóak voltak. Kiderült, hogy az óvodai és iskolai étkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Emiatt aztán szükségessé vált, hogy több évnyi előkészítő munkát követően a közétkeztetésre vonatkozóan is pontos és egyértelmű szabályokat fogalmazzon meg a jogalkotó.
Időnként hazahozzuk az iskolai kaját (a betegség első napján, amikor már nem tudjuk lemondani), és ilyenkor bizony saját szemünkkel láthatjuk a minőséget. Vegyes a kép. (Anikó)
Nekem már felnőttek a gyerekeim, de két kislány unokám jár oviba. Tudnék mesélni. Chilis bab ebédre, ami erős volt az óvónőnek is; bab leves, babfőzelékkel; vagy nokedli csirke pörkölttel, de a hús iszonyat büdös volt, nem adták oda a gyerekeknek, jobb híján lekvárt tettek a nokedlire. (Beatrix)
A husi sokszor mócsingos, a tízórai meg az uzsi egyhangú, és általában egy fél szelet kenyér, amit kevesellnek. Zöldség és gyümölcs kb. 2 3 típus van, amit váltogatnak. Felvágottban se nagy a választék. Innivaló gyümölcstea vagy tej, aminek sokszor panaszkodik az ízére. Igaz a fejpénzből nem biztos, hogy többet ki lehet hozni, de azért azt nem hiszem, hogy mondjuk ne lehetne néha valami újat is betenni a klasszikus paradicsom, paprika, lilahagyma-kombó helyére. Szóval olyan, hogy jó, sose lesz. De azért igazából a reform úgy látszik, inkább a sózás csökkentése volt, több és változatosabb recept alig került bele. (Zsuzsi)
Mit mondanak a konyhán dolgozók?
Én általános iskola konyhán dolgozom, mint tálaló. Az ételek változatossága és minősége szerintem vállalhatatlan. Emiatt egyre kevesebben is fizetnek be. Mellesleg pont emiatt fog az igazgató nemsokára bent ebédelni, hogy tesztelje, valóban ennyire rossz-e a menü. Hogy milyen volt régen a menza, azt nem tudom, de ennél rosszabb aligha. És a szülők hiába olvassák el az étlapot, hiszen ott fantázianevek vannak kiírva, de valójában a legtöbb étel szinte ugyanaz (ragu, tokány, vadas, pörkölt stb.). Ezek ugyanis mind ugyanúgy néznek ki, és ízre is majdnem ugyanazok. A levesek – ha nem krémleves vagy paradicsom leves -, akkor ugyanazok: csontleves,húsleves,zöldségleves,galuskaleves. Ugyanaz a fagyasztott zöldségkeverék van az összesben. (Barbara)
Mint bölcsiben dolgozó, szerencsére azt írhatom: hogy az ételek nálunk szerintem nagyon jók. Van például bulgur, köles, hal rendszeresen. Mondjuk szerintem rengeteg függ a várostól/ önkormányzattól és az intézmény élelmezés vezetőjétől (mert biz’ az Ő felelőssége megrendelni az étel(mennyiségeket). Jaj igen, a jó szakács sem hátrány. (Zsuzsi)
Én pozitív változásokat látok. Igaz, hogy nincs még ilyen korú gyerekem de a férjem bölcsinek főz, és régen általános iskolásoknak főzött. Próbáljak bevinni a reform gabonát az étkezésbe (hajdina,köles, bulgur, kuszkusz). Minden nap van gyümölcs helyi termelőtől. De pl. a múltkor egy anyuka, aki hazahordja az ebédet panaszkodott, mert a paradicsomos káposzta nem volt elég édes. Nem lehet mindenkinek a szájízére tenni. Szerintem sokszor a mentalitással is baj van (pl. amikor nem engedik meg hogy a bolognaira cukrot szórjanak). (Kornélia)
Úgy tűnik tehát, igen vegyes a kép a menzareformot követően is, és nagyon sok múlik azon, milyen céggel köt szerződést az adott intézmény.
Meséljetek! Nálatok mi újság menza-fronton?
(Nyitókép: pexels.com)