Bányász-szendvics. Csak így neveztük nemes egyszerűséggel azokat a szendvicseket, amelyeket szüleink gyömöszöltek az iskolatáskáinkba.
Jó vastagra szelt kenyér, vajjal megkenve, két szelet felvágottal (jellemzően parizer vagy zalai) egy kis trappistával megspékelve és az elmaradhatatlan uborka, paprika vagy paradicsom. Nem volt ám beletunkolva kecsöp vagy majonéz vagy efféle úri huncutság. Mert a mi időnkben ilyet nem is ismertünk. A piros arany volt a szendvics-szortiment legtetején.
Volt zsíros kenyér és lekváros kenyér. Meg vajas-lekváros kifli. Ha strandra készültünk akkor rántott húsos szendvics.
Aztán ezt a szendvicset anyánk kettőbe vágta, hogy könnyebben boldoguljunk vele. Bár igazából így is herkulesi erőfeszítést igényelt, hogy átharapjuk.
Nem volt még trendi több rekeszes ételdoboz, amit anyáink lefényképeztek és feldobtak az Instára, hogy a többi anya ihletet vagy agyfrászt kapjon, helyette szigorúan papírszalvétába csomagolták a cuccot, amiről kis darabokban szedtük le az ázott darabkákat, hogy nekiláthassunk a tízórainak.
A menőbb osztálytársak háztartásából már fóliázott szendvicsek kerültek a táskákba, és a szünetben műanyag tejfölös pohárhoz hasonló képződményből szürcsöltük a rekeszszám érkező iskolatejet vagy kakaót.
Mert akkor még úgy hitték, hogy a tej élet, erő és egészség.
Nem volt iskolabüfé és italautomata, nem álldogáltunk hosszú perceket a boltban az energiaitalok előtt, mert maximum Traubit ittunk ünnepnapon.
Most van minden, mi szem-szájnak ingere. Automata péksütivel és zacskós eledelekkel, sulibüfé Sport szelettel és energiaitallal. Reggeli gyors apró csörgetés és “Vegyél magadnak valamit a bó’tban, kisfiam!”
De vajon a “kisfiam” tudja-e, mit is vegyen?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat arról, hogy milyen kívánalma van az iskolabüfékkel kapcsolatban- mondta el az MTI-nek Rétvári Bence államtitkár.
“Senki nem szeretné sem Magyarországon, sem máshol, ha a gyermeke ahhoz szokna hozzá, hogy a reggelije egy energiaital, a tízóraija pedig chips“- jelentette ki Rétvári.
Túl vagyunk már egy igen nyűgös és nagy vitát kiváltó menzareformon, sótlan kaján és félretolt kuszkusz körethegyeken, és idén szeptembertől az iskolai büfék kínálatát is megregulázza a minisztérium.
Állítólag az iskoláknak kiküldött levélben nemcsak a javasolt és szigorúan tiltott termékcsoportok vannak felsorolva, hanem a jogkövetkezményekre is felhívják az intézményvezetők figyelmét.
Magyarán: aki nem alkalmazkodik a szabályokhoz, az mehet Isten hírével.
A zoom.hu szerint szinte biztosra vehető, hogy a chips, cukros üdítő, energia ital és szörp valamint az előre csomagolt, adalékanyagokkal, sóval és cukorral valamint extra zsírtartalommal felturbózott termékek (pl. péksütemények) tiltólistásak lesznek. Sőt! Ezzel búcsút lehet inteni a hasonló kínálatú automatáknak is.
Egyébként ez cseppet sem újdonság. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet már korábban összeállított egy listát arról, mit szeretne a sulik kínálatában látni, és ott már nyomokban olvashatjuk is ezeket a kitételeket. Ebből szemezgettem most pár gondolatot:
- A cukrozott pékáru kínálata kerülendő!
- A különféle, sóban és zsiradékban gazdag burgonya készítmények semmilyen formában nem tartoznak a büfében kínált élelmiszerek közé.
- Koffeintartalmú* („energia-italok”, kávé) és alkoholtartalmú italok nem tartoznak az iskolabüfé kínálatába. * Kivéve a természetes koffeintartalmú kakaós és csokoládéitalokat, teákban.
- Sózott olajos magvak nem tartoznak a napi fogyasztásra ajánlható élelmiszerek közé, ezért az iskolabüfében sem ajánlott az árusításuk.
- A kenyerek és pékáruk többsége korpás, magvas, rozsos lesz
- Bekerülnének a kínálatba a szendvicsek mellé a különféle müzlikészítmények és a saláták (ez utóbbiaknak csak 2 alaptípusa jöhet szóba: natúr, vagy ízesített joghurtos/kefires; és ecetes-olívaolajos)
- A rágcsálnivalók közül előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésű gabona-termékből készült kekszeket, puffasztott gabonaszeleteket, extrudált kenyereket
Most aztán húzhatják a szájukat Pistike szülei, hogy mit fog vajon szerencsétlen gyerek enni. Mert már a menzáról is kiíratták – a Pistike anyukája által – mosléknak minősített étel miatt, és most már a büfében sem tud egy rendes parizeres zsömlét letolni szegény gyerek egy kólával.
De aggodalomra semmi ok!
Továbbra is útba esik jövet-ment a bolt, ahol Pistike boldogan dobhatja kicsiny táskájába az emberi fogyasztásra alkalmatlan termékeket. Ha pedig bolt nincs, egy albán pékség biztosan akad, ahol a nagy ívben tojnak a magyar élelmiszerkönyv legújabb előírásaira, és mindenféle fantázianévvel ellátott pékáruval örvendeztetik meg a kiéhezett fejlődésben lévő szervezetet.
Szülei nagy örömére.