“Ahelyett, hogy azon aggódnál, mit és mennyit egyél, valójában csak egy dolgod van. Arra koncentrálj, mikor eszel!”- javasolja Dan Zigmond, a 2016-ban megjelent Buddha diétája című könyvében.
S hogy miként lett egy a Szilícium-völgyben dolgozó, Facebook adatokat elemző kutatóból buddhista életmód tanácsadó is?
“Az egyetem után felszaladt rám némi súlyfelesleg. Az a helyzet, hogy évről évre egyre nagyobb Levis farmert kellett vásárolnom, és 10 év alatt beléptem a túlsúlyosak táborába. Először kis dolgokon próbáltam változtatni. Kevesebb desszertet fogyasztottam, visszafogtam a nassolást, többet mozogtam -de mindhiába. Semmi nem változott”-mesélt a kezdetekről a szerző.
Patkányok az időablak szorításában
Aztán 2014-ben egy élelmiszer startup vállalkozás munkájába kellett bekapcsolódnia, és hirtelen nagyon sok élelmiszeripari szakember, séf és biológus vette körbe. “Mindannyian egészségesek voltak és fiatalok, és úgy tűnt, mintha mindegyikük diétázna”-emlékezett vissza Zigmond. Ráadásul valamennyien az élelmiszerek megszállottjai voltak. Paleo, gluténmentes, vegán- ezeket a diétákat persze nem azért követték, hogy lefogyjanak, hanem hogy testüket karban tartsák és egyúttal óvják a Földet is.
Dan Zigmond egyik vele készült interjújában elárulta, hogy tudós barátja, Matt Baggott egyik nap egy igen különös vizsgálatról számolt be. Ebben a vizsgálatban a kutatók a patkányoknak szigorúan meghatározták, hogy mikor vehetnek magukhoz táplálékot. Az állatok annyit ehettek, amennyit csak akartak, de mindössze egy 9 órányi időablak állt rendelkezésükre a táplálkozásra. Megdöbbentő volt, hogy annak ellenére, hogy az ételük magas zsír- vagy cukortartalmú volt, ezek a patkányok nem híztak el.
Szerzetesi élet
“És ekkor eszembe jutott aznap ebédkor. Évekkel korábban Thaiföldön éltem egy kolostorban, és ott épp így étkeztek a szerzetesek. Nem volt semmiféle étrendi megkötésük, de csak hajnaltól délig ettek”- emlékezett vissza megvilágosodására a könyv szerzője, aki maga is gyakorló buddhista, és egy zen templomban gyakori előadó is.
Matt érdekesnek találta a felvetést, és megegyeztek abban, hogy Dan is átalakítja az étkezését. 9 órányi időszakot enged meg magának, amit evésre fordíthat. Így reggelijét a munkába érkezését követően fogyasztja el, vacsoráját pedig rögtön azután, hogy hazaért a munkából, illetve a vonaton, ha sokáig elhúzódnak a teendői. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy innentől fogva átállt arra, hogy reggelijét 9 órakor eszi meg, míg utolsó étkezése 18 órára befejeződik.
Kezdetben persze nagyon különös volt ez az étrendi megszorítás, de egyre jobban kezdte magát érezni. Megszűnt az éjjeli álmatlanság, jobb kedvvel és nagyobb energiával kelt reggelente. Messze elkerülte a nagy zabálások utáni esti kóma, és szépen megindultak lefelé a kilók is. Kevesebb mint egy év alatt 9 kg-ot vesztett a súlyából. Végre azt vette észre, hogy hónapról hónapra kisebb farmerméretre van szüksége.
Később egy kedves barátja, Tara Cottrel megkérdezte, mi áll hihetetlen fogyásának hátterében, majd maga is kipróbálta a módszert. Sikerrel. Hamarosan arra is rábeszélte a férfit, hogy könyvben írja le tapasztalatait, amiben társszerzőként ő maga is részt vett.
“Buddha is sovány volt”- ez a mondat ösztökélte leginkább az addig elsősorban a számítógépes világban tevékenykedő Dan Zigmondot, de inspirálóan hatott rá Tara azon gondolata is, hogy a legtöbb diéta igencsak megszorító.
Dan Zigmond tehát nem tett mást, csak leporolta kissé Buddha étkezési szabályait, amit hozzáigazított a modern ember életstílusához. Több helyütt is idézi Buddha egy- a szerzeteseinek adott- tanácsát, amely arra biztatja őket, hogy kövessék őt, és ne egyenek este. Buddha ugyanis azt tapasztalta, hogy az esti étkezés elhagyását követően egészségesebbnek, energikusabbnak és könnyedebbnek érezte magát.
A könyv legfontosabb alaptétele tehát ez a bizonyos időablak, amit étkezésre fordíthatsz.
De miként alakítsuk ki a javasolt 9 órás időablakot?
Ehhez nincs más dolog, mint először 13 órára korlátozni azt az időt, amíg ehetsz. Ez persze elsőre könnyűnek tűnik, valójában meglehetősen nehéz kivitelezni, hiszen az emberek többsége akár napi 15 órás időablakot is hagy az evésnek. Ha tehát reggel 8-kor megejted a reggelid, akkor 21 óra után már semmit nem ehetsz.
Két hét múlva csökkentsd tovább ezt az időt 12 órára majd újabb két hét múlva 11-10 végül 9 órára. Ez már a végállomás.
A 9 órás időablakon kívül teát, vizet és kávét fogyaszthatsz. Mást nem.
Az időmegszorítás javaslata mellett Buddha tanácsait a modern tudomány táplálkozási tanaival fűzte össze a szerző. Nézzünk most ezekből néhányat!
- Maradj távol a feldolgozott élelmiszerektől!
- Ne a termékek címkéjével foglalkozz, hanem gondold végig, mi a jó a testednek (rostok, fehérje, tiszta víz, zöldségek) és mi az, ami nem tesz neki jót (cukor, feldolgozott élelmiszerek, túlzott alkoholfogyasztás)
- Semmi sem tilos! Még a hús sem! ( A közvélekedéssel ellentétben Buddha nem volt vegetáriánus)
- A teljes kiőrlésű gabonák hasznosabbak számodra.
- Mindig lassan egyél, mert így meg fogod érezni időben a tested jelzéseit, és abbahagyod az evést, amikor kell!
- Legyen egy csaló napod, amikor nem kell ehhez a szigorú menetrendhez igazodnod! Legyen ez egy szülinapi parti, egy éjszakai buli, egy társasági esemény.
Dan Zigmond úgy véli, hogy Buddha étkezési tanácsai a túlzott engedékenység és a szigorú megszorítások között mutat irányt, így több mint 2500 év távlatából is meglepően egyszerűek és hatékonyak.
A könyv angol nyelvű Facebook oldalán további hasznos információkat találsz!
(Forrás)