Egy csodálatos sorozat, aminek a népszerűsége immár 45 éve töretlen, és ami szinte minden korosztályt kivétel nélkül megszólít – ez a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, aminek a főcímzenéjét kicsik és nagyok, fiatalok és idősek álmukból felkeltve is felismerik és dúdolják. Következzék pár érdekesség kedvenc meséinkről.
Az ötletadó
A sorozat ötlete Mikulás Ferenc fejéből pattant ki, aki 1971-ben alapította meg a magyar rajzfilmgyártás fellegvárát, a Kecskeméti Animációs Filmstúdiót (Kecskemétfilm Kft.). Itt készült el a Magyar népmesék száz epizódja 1977 és 2012 között. Ez mintegy 12,5 órányi anyagot jelent.
Az első sorozat darabjai között olyan meséket találhatunk, mint A só, a Kacor király, A kis gömböc és A kismalac és a farkasok.
2011-ben, az akkor 40. születésnapját ünneplő alkotóközösség munkáját Magyar Örökség-díjjal ismerték el.
A rendező
A rajzfilmsorozat rendezője, szakértője Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt, akit a János vitéz sikere nyomán kértek fel erre a munkára. Jankovics elsősorban Berze Nagy János tizenkét kötetes Magyar népmesekatalógusát használta forrásként.
A zene
A madáréneket imitáló furulyaszót hallva mindannyian azonnal tudjuk, hogy a Magyar népmeséket vetítik valamelyik csatornán. A kísérőzene a Kaláka együttes munkáját dicséri, míg a nyitóképsorok látványvilágában virág-és levélmintás népi díszítőelemek figyelhetőek meg.
Az ágról ágra szálló énekesmadár Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményéből lehet ismerős: „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.”
A Kaláka egyébként filmzenéikért a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (2019) életműdíjat kapott.
A hang
Kezdetben népi mesemondókat kértek fel a narrálásra: elsőként Kóka Rozália és a fiatal Hrotkó Károly mesélt a gyerekeknek, a harmadik évadtól pedig Szabó Gyula jellegzetes, búgó hangján hallhattuk a történeteket, ami aztán végérvényesen össze is forrt a sorozattal.
Érdekesség, hogy Bánhidi László, Tolnay Klári, Avar István és Molnár Piroska interpretálásában is hallhattunk magyar népmeséket.
A képi világ
A sorozat képi anyagának kialakításánál a hagyományos folklórmintázatok tervezéséhez Malonyai Dezső A magyar nép művészete (1907–1922) című ötkötetes gyűjteményét használták forrásként.
A mesékben újra és újra felbukkannak egy-egy tájegység (pl. kalotaszegi, matyó, székely, palóc) jellegzetes motívumkincsei a ruhákon és díszítőelemeken, a Mátyás királyról szóló mesékben pedig a Corvinák illuminált keretezésével létrehozott osztott képmezőt használtak az alkotók.
Némi erotika
A sorozatot újranézve jöttem rá, hogy bizony akadnak itt-ott erotikus utalások a történetekben (A bíró okos lánya, A királykisasszony jegyei, 1979; A székely asszony és az ördög, 1984), ami a felnőttek körében is népszerűvé tette a Magyar népmeséket. Persze a magyar népköltészetet és népdalokat jól ismerőknek ez nem újdonság (példának okáért a Kiskertemben uborka, reákapott a róka kezdetű dalocskában sem az uborkát kedvelő rókáról dalolásztunk énekórán).
A bíró okos leánya című mesében a főszereplő egy szál melltartóban, tulipánosra formázott fanszőrzettel járul a király elé, hogy teljesítse a furfangos feladatot.
Mit mondjak…a 11 éves fiam jókat kuncogott, amikor a You Tube-on egyszer csak erre a mesére kattintott:
Hírnév
A Magyar népmesék sorozat világszerte nagy népszerűségnek örvend. Eddig közel 40 országban sugározták (pl. az Egyesült Államokban, Indiában és a Fülöp-szigeteken, de a Vatikán is megvásárolta a jogokat), és a You Tube-on is elérhető, ahol nagyjából 100 milliós megtekintésnél jár. A magyar népmesék motívumai pedig pólókon, bögréken, tetoválásokon és műkörmökön is felbukkannak, sőt videójátékot is megihletett már a Magyar népmesék.
Hungarikum
A Hungarikum Bizottság 2020. október 15-én megtartott ülésén hungarikummá nyilvánította a Magyar népmeséket.