Programot keresel március 15-ére? Akkor javaslom a Szarvasi Arborétumot (becenevén Pepi-kertet), és ha már ott jártok, ne hagyjátok ki a Mini Magyarország makettparkot sem!
Pepi bácsi kertje
A Szarvasi Arborétum és a Pepi-kert története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban vált szarvasi földbirtokossá, fia, Bolza József pedig feleségével, gróf Batthyány Annával fogtak hozzá az Anna-liget fásításához.
Tőle örökölte a szarvasi kastélyt és a birtokot unokaöccse, Bolza Pál (1861-1947), aki megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő ligetes, fás legelőt is, ahol nagy arányú telepítésbe fogott. A formálódó arborétumot, ahová minden földrészről szeretett volna fákat ültetni a gróf nagybátyja, Pepi bácsi után nevezte el Pepi-kertnek. Nem titkolt vágya volt az, hogy bebizonyítsa, az Alföld legszegényebb táján is meg lehet honosítani más éghajlathoz szokott növényeket.
Ki volt tulajdonképpen Gróf Bolza Pál? “Nem vágyott soha dicsőségre, hiszen ezt alaptermészete kizárta. Nagy volt mint főnemes, mint állampolgár, de legnagyobb mégis mint ember. Két ‘szerelme’ volt: a felesége Gróf Vigyázó Jozefa, akire minden szeretetét áldozta és a Pepi-kert, amire minden jövedelmét fordította” (forrás)
A visszaemlékezések szerint Gróf Bolza Pál egész lényét a természet szeretete jellemezte. A gróf a budapesti egyetemen végzett jogot, de már 28 éves korától kezdve autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből. A természet iránti rajongásában osztozott vele felesége, Vigyázó Jozefina is, így házasságkötésük után már együtt dolgoztak az arborétum fejlesztésén.
Jozefinát azonban sajnos korán elvesztette, és innentől fogva csak a kert és gyermeke töltötte ki az életét. Nem élt közéleti tevékenységet, kedves öreg úrként járt-kelt az arborétumban metszőollójával.
Gróf Bolza Pál kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel. Az arborétum jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt áll.
És hogy mi mindent láthattok itt?
Az arborétumban közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta változatát, kb. 250 lágyszárú növényfajt láthattok, ha ellátogattok ide. Emellett közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma.
Az arborétum legismertebb tekintélyt parancsoló lakója ez 35 méteres hegyi mamutfenyő, amit 1873-ban ültettek.
Mini Magyarország– a gyerekek kedvence
Az ország legnagyobb arborétumában kapott helyett egy szuper interaktív makettpark is, ahol hazánk mellett, Erdély, Felvidék, Kárpátalja és az Őrvidék építészeti kuriózumait nézhetitek meg.
Mivel itt gombnyomásra indulnak a vonatok, jelennek meg a szellemek, nyílnak ki a várajtók és szólalnak meg különféle zenei művek, készülj fel, hogy a gyerekeket nem fogod tudni kikönyörögni innen.
Itt található az ország leghosszabb szabadtéri vasútmodell pályája, ami –bevallom – a gyerekeim mellett engem is hosszasan rabul ejtett. De vannak itt folyók, hidak, tavak, hegyek és viaduktok- egyszóval a Mini Magyarország önmagában is egy rendkívül tartalmas program a család számára.
Március 15-én is jöhettek, mert nyitva lesznek!
A fotók a szerző tulajdonai!
Szerintem ez is érdekelni fog
Ha nem szeretnél lemaradni következő írásomról,
vegyülj el Facebook oldalaim kedvelői között te is!