Több, mint 30 éve viselek szemüveget, és annyira összenőttünk már, hogy többnyire csak az esti alváskor válunk meg egymástól. Persze előfordulnak olyan helyzetek, amikor kénytelen vagyok napközben is a természetes látásomra hagyatkozni, de – lévén -5-ös dioptriájú a szemüvegem – ez okoz némi nehézséget olykor-olykor.
Nos, ha te nem vagy szemüveges, el sem tudod képzelni, milyen az, amikor szemüveg nélkül kell a világot szemlélni. Így aztán garantáltan kimaradsz azokból a kínosan vicces helyzetekből, amit egy szemüveg levétele okoz.
Szemüveg nélküli bakik
Ilyen emlékezets pillanat volt nálam, amikor zöldfülű egyetemistaként eltévesztettem a női mosdót, és szemüveg híján az sem tűnt fel, hogy épp egy meztelen hapsi mellé soroltam be a tusolóba. Amikor azonban kedvesen megkérdezte a srác, hogy biztosan ide akartam-e jönni zuhanyozni, egyből leesett, hogy jobb lett volna szemüvegben érkezni. Soha olyan gyorsan nem sprinteltem még ki sehonnan.
Az uszodában néha percekig tart, hogy megtaláljam a családot, mert csak a körvonalakból sejtem, kik tartozhatnak hozzám, így többnyire ők keresnek meg engem, ha eltévednék.
Hasonló élményről számolt be szintén rövidlátó barátnőm, akinek – mikor meg akarták mutatni újszülött babáját -, akkor jelezte, hogy biztosan gyönyörű a gyerek, bár semmit nem lát belőle.
És persze a tesiórák örök mementóként maradnak meg egy rövidlátó emlékezetében, hiszen szemüveg nélkül minden gyakorlat ügyetlenné és bénácskává válik. Sok tesitanár meg sem engedi a szemüveghasználatot a balesetveszély miatt, így azonban nem mindig sikerül a kosárba dobni, vagy kikerülni az akadálypálya elemeit; és a sorversenyben sem te leszel a csapattársak favoritja.
Ahogy egy művész látja
Philip Barlow egy dél-afrikai festőművész, akinek – ahogy ő fogalmaz – különleges tájképein elmosódik a határ a fizikai és a szellemi világ között. Kissé olyannak tűnnek ezek az olajfestmények, mintha fókuszt vesztett fényképek lennének. A fények játéka, az elmosódott látvány tökéletesen képes visszadni azt, ahogy mi, rövidlátók látjuk a világot, amikor levesszük a szemüvegünket. Akár a tengerparton, akár egy éjszakai nagyvárosban is jár Philip, érzékletesen álmodja vászonra azt, ami a rövidlátók látnak a világból a szemüvegük nélkül.
Szerinted is?