Az 53 esztendős Vajda János, költő 1880. június 28-án egészségügyi sétára indult a Duna-korzón. Ekkor pillantotta meg a csinos és igen fiatal Bartos Rózát, akit 6 hónapnyi udvarlást követően feleségül is vett hamarjában. Ezzel pedig kezdetét vette egy hagymázas, elképesztő történetekkel tarkított különös házasság…
Róza már az elmaradt nászéjszakát követően gyaníthatta, hogy egy meglehetősen bogaras, nem teljesen normális ember felesége lett. Mindezt csak megerősítette, hogy Vajda közölte: nem feleségként, hanem leánygyermekeként szeretne tekinteni Rózára, akitől – orvos által kiállított – szüzességi igazolást is kért.
De mi ez mindahhoz képest, hogy a 19 éves leánynak házasságuk másnapján szembesülnie kellett Vajda igencsak különös szokásával (ti. hogy minden nap gyűjtötte vizeletét, és alaposan meg is vizsgálta a produktumot):
“(Róza) Elmegy a piacra a cseléddel. Mikor visszatér, meglát a tűzhelyen egy félliteres üvegkorsót félig valami furcsa folyadékkal. – Mi ez? kérdezi az urától és mutatja a folyadékot. Vajda már írt és pipázott, az arca rézvörös lett, a homlokát, szemöldökit nagyon összehúzta, de az arca nem volt komoly, hanem egy kicsit mosolygós. Mialatt a fiatal asszony a piacon volt, Vajda kicsomagolt egy kosarat, amelyben ötven-hatvan félliteres söröskorsó volt. A korsókat kirakta a szobában. Ezek arra szolgáltak, hogy az előbb említett folyadékot beleeressze, mert mindig megnézte, legtöbbször nagyító üveggel, hogy milyen a színe és a vegyi tartalma. Kiönteni csak akkor szabadott, ha hazulról elment és úgy osztotta be a használatukat, hogy egy párt félig, azután meg egyenkint mindegyiket tele, sőt csordultig megtöltött … mindegyikének kint kellett állni és ha előjött, hogy valaki jött hozzá a szobába, Vajdát az abszolute nem genirozta, hogy az illető egyre azaz folyton a poharakra néz”. (Forrás)
Egy fanatikus (vega) fazon: Steve Jobs
Minderről Bartos Róza visszaemlékezéseiből – amelyet nemes egyszerűséggel csak rémdrámának tituláltak az irodalomtörténészek – szerezhetett tudomást a nagyérdemű. A Nyugat ugyanis – jó üzleti érzékkel – felvásárolta az asszony visszaemlékezéseit, és folytatásokban tárta olvasói elé a különös házasság abszurd fejezeteit.
Ebben a furcsa kapcsolatban Vajdáról egy agresszív, szélsőséges, mentális problémákkal küzdő ember képe rajzolódik ki. A költőről bizony erősen gyanítható, hogy kényszeres viselkedésű volt, aki egyszersmind depresszióval is küzdött. Ha úgy tartotta kedve, felvásárolta a szomszéd idegesítő kanáriját, hogy aztán fél kézmozdulattal elhallgattassa szegény madarat; máskor fegyverrel akara elcsöndesíteni az utcai zenészt, de a feleségét is gyakran megütötte.
Parti Nagy Lajos szerint Vajda egészségvédőnek sem volt utolsó. Bár 1886-ban külön tankölteménybe foglalta az egészségvédelemmel kapcsolatos gondolatait, amelyben a kiegyensúlyozott étkezésről is hosszasan írt, ő maga azonban nem igen tartott mértéket. Állítólag elképzelhetetlen mennyiségben tömte magába a sóskifliket, mákospatkókat, és a sört is folyamatosan nyakalta. Mindig tartott egy nagy marék száraz kenyérhéjat a zsebében, amit nagy élvezettel ropogtatott. Ebédre irtózatos mennyiségű ételt volt képes megenni. Egymás után falta a sertéskarajt vörös káposztával, a vaddisznót rizzsel, a nyúlgerincet metélttel és még mindig éhes volt. Ilyenkor negyedik fogásnak borjúpörköltet rendelt. Különösen rajongott az angol húsokért, hovatovább statisztikát is készített arról, hány beefsteaket evett életében.
Nem csoda tehát, hogy a költő igen nagy figyelmet fordított a bélműködésére és emésztésére is. Tankölteményében külön kitér arra, hogy a szoros szíj vagy öv veszélyes lehet, mert bel- és hashártyagyulladást okozhat. A való életben pedig bogarai odáig terebélyesedtek, hogy “excrementumát” tányéron tartotta, és nagyítóval tanulmányozta, hogy nincs-e gyomorhurutja.
Hogy hihetünk-e annak a képnek, amit Róza Vajda Jánosról festett? Idő közben kiderült, hogy néhány történetet maga Róza is hozzáköltött házasságukhoz, de ezt elsősorban időskori demenciájának tudhatjuk be. Az azonban biztos, hogy manapság ennek a házasságnak és válásnak a sztorija garantáltan a bulvárújságok címoldalára kerülne.