A gyógynövények azt a képzetet keltik benned, hogy időnként forró vízbe kell repíteni őket, aztán szép lassan elkortyolgatod a belőlük készült teát, amik kihúznak a nyavalyából. Másra is jók azonban. Más növények pedig , amelyek csábító bogyóikkal már-már rávennének a jóízű falatozásra, valóságos méregzsákok. Pedig nem csak mérgezni tudnak. Hanem Született Festőzsenik.
Szerda délután egy rendhagyó erdei sétán vettem részt Ópusztaszeren, ahol kifejezetten festőnövényeket gyűjtöttünk. Nekem maga a szó is újdonság volt: festőnövény.
Persze csak nekem, hiszen ezekkel a természetes alapanyagú ecsetekkel természetes alapanyagú (pamut, len) ruhákat, textíliákat már régóta festenek; sőt húsvéti tojást, bőrt, gyapjú-és kenderfonalat egyaránt színeztek növényekkel. Ahogy tovább kutattam, kiderült, hogy hovatovább hajat is lehet festeni festőnövényekkel. Egyszóval, izgalmas területre tévedhettem ma is.
Kemendi Ágnes Festőnövények című könyve máig alapműnek számít a festőnövényekkel foglalkozók körében. Ebből például kiderülnek olyan praktikák, mint hogy a legkönnyebben az állati eredetű anyagból készült textíliák festhető (pl. gyapjú), míg a cellulóz tartalmú növényi eredetű anyagok (pl. pamut, kender) már előkészítést is igényelnek.
Aki festett ruhát (ha csak sima ruhafestékkel) az tudja, hogy a színt rögzíteni kell. A festőnövények esetében ehhez timsót, rézgálicot vagy vasgálicot használnak hagyományosan.
Íme néhány vadon termő festőnövény, amelyekkel az ópusztaszeri erdőben találkoztunk, és amelyekkel te is kísérletezhetsz otthon, ha textilfestésre vetemednél. Egynémely azért is különösen érdekes, mert a népi gyógyászatban is jól ismertek:
Sóskaborbolya
Gyönyörű piros színt varázsol a festendő textíliára. És nemcsak küllemre, hanem ízében is hasonló a csipkebogyóhoz, talán attól savanyúbb is. Levelét, gyökerét, kérgét és termését is felhasználja egyébként a népi gyógyászat. Terméséből készíthető tea, lekvár, cukorka vagy szörp; ízesíthető vele bor. Magas C-vitamin tartalma miatt a citrom helyettesítésére is kiváló, és állítólag terhesség alatt lehet vele a hányingert is orvosolni.
Galagonya termés
Csodaszép piros bogyók. A galagonyát jól ismerik azok, akiknek szívpanaszaik vagy magas vérnyomásuk van. Mi is megkóstoltunk párat. Ma megtudtam, hogy festőnövényként is megállja a helyét.
Alkörmös
Élelmiszeripari felhasználása már tilos, mert hánytató, hashajtó hatású (régen sütemények, borok színezésére is használták). Egyszóval, hiába csábítanak a lila bogyók, olyan helyen ne ültessük, ahol később ki akarjuk irtani (reménytelen lesz), másrészt ott se nevelgessünk alkörmöst, ahol kisgyerek van.
A színe viszont elképesztő. Bármilyen óvatosan szedtem, azonnal betintázta a kezem, ami az esti fürdéssel is csak nehezen tűnt el.
Szintén csak szemrevételezésre és festőnövényként használjuk a
Fagyal bogyóját
Tölgy gubacs
Szintén egy kettős arcú fura képződmény a gubacs (egyfajta sejtburjánzás, amelyet valamilyen élősködő vesz igénybe). Mivel magas a gyanta és csersav tartalma, így a szövetfestés, cserzés mellett vérzéscsillapító kenőcs alapanyagként is megállja helyét (gyulladáscsökkentő, összehúzó hatású). Állítólag középkori pergamenen tölgyfa gubacsból kivont tintát használtak, melyhez vas-szulfátos és mézgát adtak.
(Köszönet a Szőrmentén Ökoműhelynek az emlékezetes délutánért!)
Forrásként használtam: http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/12/Mivel_festettek_ukszuleink