Diéta-sznobok, válogatós vendégek, kamu-allergiások nehezítik meg a top-éttermek munkáját-fakadt ki nemrégiben Patrcik Friesen a sydney-i Queen Cho étterem séfje, aki Instagram posztjában mutatta be a konyhába befutó kérések listáját.
Friesen szerint sajnos sokan csak fakszniznak, és valójában nem szenvednek semmiféle allergiában és nincs semmiféle étel-intoleranciájuk, egész egyszerűen csak szívatják a szakácsokat.
A séf szemléletes példákat is felsorol, mivel is van gondja: vendégek, akik allergiások a rákra, de az osztrigával semmi gondjuk; gluténérzékenyek, akiknek csak a kenyérben lévő gluténnal van bajuk és vegetáriánus étkezést folytatók, akiknek felkerülhet a tányérjára a csirkeszárny.
Hogy is van ez? -teszi fel a kérdést felháborodottan Friesen, aki posztjára aztán kapott persze hideget és meleget is követőitől.
Volt, aki úgy vélte, hogy tényleg túlzás, amilyen igényeket egynémely vendég a konyhákkal szemben támaszt, míg mások úgy vélték, hogy igenis alkalmazkodjanak a vendégek igényeihez az éttermek, és vegyék tudomásul, hogy egyre több ételallergiás, paleózó vagy szénhidrát csökkentett ételre vágyó vendég foglal náluk asztalt.
Friesen szerint azonban pont a divat diétás kérések, válogatós vendégek nehezítik meg leginkább az ételallergiával és különféle intoleranciával küszködők hétköznapjait, akiket a faksznizók miatt nem vesznek komolyan, és a vendéglőkben sem lesz megfelelő a megítélésük és a kiszolgálásuk.
Ez pedig igen komoly következményekkel járhat például egy valódi gluténérzékenynek, akinek életbevágóan fontos a diéta egész életen át tartó szigorú betartása, így az is, hogy a vendéglátóhelyeken komolyan vegyék a kérését.
Friesen egyébként nem véletlenül említi meg a gluténérzékenyeket, hiszen édesanyja gluténérzékeny, így tisztában van tehát vele, mit is jelent egy ilyen betegség.
Annak ellenére, hogy a legtöbb nagyvárosi top-étteremben már szerepelnek az étlapon például gluténmentes ételek illetve különféle allergén-mentes ételsorok, Friesen szerint mégis egyre csak nőnek az egyéni variációk, a konyhába befutó egyedi kérések és kívánságok, amelyek az őrületbe kergetik a séfeket. Néha már rá sem ismerni az eredeti ételre, annyira meg kell variálni. De vajon indokolt-e ez?
A Queen Choban például gyakori jelenség, hogy az első randira érkező párok jelzik a pincérnek, hogy allergiások a hagymára. Holott valójában arról van csak szó, hogy nem akarnak hagymát enni, hiszen ki szeretné hagymás lehelettel megcsókolni a párját.
Ilyenkor finoman jelzik a vendégnek, hogy épp egy ázsiai étteremben ülnek, ahol szinte nem találnak olyan ételt, amiben ne lenne hagyma valamilyen formában. És a vendégek többsége rögvest rá is vágja, hogy tulajdonképpen nincs is ezzel baj, hisz ő bármit ehet. Vagyis szó nincs valódi allergiáról.
Nehéz persze jó megoldást találni, hiszen aki valódi étel-allergiával küzd, annak komoly következményekkel (pl. anafilaxiás sokkal) járhat egy rosszul elkészített étel, ugyanakkor az sem feltétlenül járható út, amit néhány külföldi étteremben már bevezettek: megkérik a vendéget, hogy bizonyíték gyanánt mutassa be az életmentő EpiPent, amit egy valódi allergiával küszködőnek mindig magánál kell hordania.
Mások viszont kénytelenek drasztikusan belenyúlni a korábban kialakított menübe, hiszen a számtalan kérés, egyéni igény miatt a konyha egész egyszerűen megborul, és nem bírja teljesíteni a sokszor lehetetlennek tűnő igényeket.
Francesco Mannelli, a The Four Season séfje a téma kapcsán például elárulta The Telegraphnak, hogy ő az elmúlt 10 évben arra kényszerült, hogy a menü 98%-át úgy állítsa össze, hogy az gluténmentes legyen.
Ti mit gondoltok? Igaza van a séfnek? A valódi ételallergiások a válogatós vendégek miatt kerülnek negatív megítélés alá?