Ha most arra kérlek, szedd össze, mennyi takarító-és tisztítószert is használsz, elég hosszú listát kellene írnod, ugye? Ablaktisztító, szaniter tisztítók, wc-fertőtlenítők, vízkőtlenítők, felmosószerek, öblítő-és mosószerek, folttisztítók, mosogatógép tabletták. És legviccesebb az, hogy a gyártók simán az orrotoknál fogva vezetnek benneteket, amikor elhitetik veletek, hogy egy háztartásban ilyen ipari mennyiségű cuccra van szükségetek a takarításhoz és mosáshoz. Mert ezek nélkül halálos veszélybe kerültök.
Ahová a király is…
Különösen kényes terület a wc-k és lefolyók tisztántartása. A gyártók pedig jól tudják ezt: ezért aztán óriási méretűre duzzasztott baktériumok ordibálnak ránk a reklámokban wc-csészéből, a lefolyóból pedig mindig büdös szag árad, amit persze a méregdrága, de brutálisan erős tisztító pillanatok alatt kipucol.
De vajon tényleg így van? A lefolyótisztítók tényleg olyan hatékonyan szüntetik meg a felrakódásokat és a dugulásokat? A wc-tisztítók valóban tökéletesen fertőtlenítenek és tisztítanak? És a folttisztítók tényleg úgy tisztítják a fű-sár és vérfoltokat, ahogy a reklámokban állítják róluk?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság most azt vizsgálta meg, hogy a különböző háztartás-vegyipari termékek (wc-tisztítók, folttisztítók és lefolyótisztítók) címkéjén feltüntetett összetevők valóban olyan mértékben vannak-e a termékekben, mint amit a címkéjük állít. Többek között ellenőrizték a felületaktív-anyagtartalmat, a savtartalmat és a lúgtartalmat is. Nos, nem teljesen az van a címkén, mint bent a csomagolásban.
2016-ban alábbi termékekkel akadtak gondok:
A Well Done WC tisztító esetében a savtartalom nem érte el a címkén feltüntetett értéket.
A Dr. Beckmann foltisztító por összes felületkaktív-anyagtartalma, valamint az aktív-oxigén tartalma nem felelt meg a címkén meghatározott értéknek.
A Major Domus szuper búvár lefolyócső tisztító nátrium-hidroxid tartalma nem felelt meg a biztonsági adatlapon feltüntetett értéknek.
A Clean Pearl Aktív tisztító gél esetében a címkén jelölt felületaktív anyagtartalom helytelenül került feltüntetésre. (A vonatkozó uniós rendelet szerint a termékben előforduló meghatározott felületaktív anyagokat különböző tömegszázalék osztályokban szükséges megadni.)
A kérdés persze ott motoszkál mindannyiukban: ha az összetevőkről nem állít igazat a forgalmazó, vajon mennyire hihetünk az állítólagos hatékonyságukban?
Azt se feledjük, hogy itt igen veszélyes összetevőjű anyagokról van szó: sósav, nátrium-hidroxid szinte az összes ilyen jellegű tisztítószer agresszív komponense. Így az sem mindegy, milyen csomagolásban jutnak el ezek a szerek hozzátok, fogyasztókhoz. A vizsgálat kiterjedt a csomagolásra, a kupak zárófedelének ellenőrzésére is, illetve a címkék teljes körű vizsgálatára is. Úgy tűnik, ezekkel nem akadt gondja a hatóságnak. Kellőképpen be vannak bugyolálva ezek a mérgek.
De mi a helyzet veled?
Ezeket az igen erős, és veszélyes szereket biztonságosan és nyugodt szívvel tudod használni az otthonotokban?
Bevallom, én nem. Néhány éve a lehető legminimálisabbra csökkentettük a háztartási tisztítószerek számát itthon, mert a családban mindenki súlyos ekcémás, allergiás tünetekkel küszködött. Jómagam igen durva kontakt ekcémával szenvedtem éveken át. A kezeim sebesre hólyagosodtak bármilyen tisztítószertől, ha nem húztam kesztyűt. Azonnal allergiás tüsszögés, orrfolyás tört rám, ha öblítőszert éreztem a ruhán. A gyerekek bőre viszketett mindenféle mosóportól.
Ezek a tünetek mind elmúltak.
Hogyan?
Egyszerűen csak megtanultuk tisztelni a környezetünket és a testünket. Szelíd, de hatékony, biológiailag lebomló mosó-és tisztítószereket használunk évek óta.
(Forrás: www.nfh.hu)