Vidéki játékos vagyok, és ez bizony sok vicces helyzetet produkál.
A gyerek például az apjával együtt ingázik reggelente, és a munkahelyén kénytelen bevárni, hogy, hogy kinyisson a suli. Szépen elücsörög a műhelyben egy forgószékben, közben egy retro kézi konzollal üti el az időt. Meg persze nézelődik is.
Néhány napja – mint egy mellékesen – megkérdeztem tőle, hogy milyen volt apa munkahelyén, mire nagy nevetgélések közepette kibökte, hogy:
– Anya, jobb, hogy te még nem voltál ott, hidd el! (mély levegővétel és drámai csend) Anya! Naptárak vannak a falon. Meztelen nénis naptárak. Szerintem te ettől kiborulnál!
Hirtelen se köpni, se nyelni nem tudtam, és azon vacilláltam, hogy az első reakcióm a feltörő röhögés lefojtása vagy a férjem lecseszése legyen.
Vidéki játékos vagyok, de rémlik, hogy vidék és nagyváros között nem húznak demarkációs vonalat az akt poszterek még 2021-ben sem. A sufnik, garázsok falain és a munkahelyi öltöztői szekrényekben több ezernyi retro naptár és akt kép bújik meg mind a mai napig a sárga celluxok alatt.
És persze joggal háboroghatnánk, hogy ezek az elnyűhetetlen retro dizájnelemek a nőket szexuális objektumként, lealacsonyító módon ábrázolják, ha nem ugyanezt tolnák évek óta az arcunkba a reklámok, a filmek, a pornóipar, meg úgy en bloc az online világ.
A laptopokon és telefonokban sorakozó képek és videókhoz képest a 70-es és 80-as évek erotikus kártyanaptárainak szupersztárjai, Sütő Enikő, Rák Kati, Rábaközi Andrea vagy Bíró Ica igencsak szolid kontentet szolgáltattak. Ráadásul a monton ötéves munkaterv némi ideológiai magyarázatot is adott:
“régen az olyan ingerszegény munkahelyeken, ahol naphosszat csak a szaktárs borostás pofáját bámulhatta az ember, ott felüdülés volt ránézni egy monokinis falinaptárra a falon. Legalább a dudák változtak havonta, ha már az órabér nem” (forrás)
Vidéki játékos vagyok, de bevallom, azért az új év küszöbén mindig meglepődöm, hogy falun és kisvárosban még szokás kártyanaptárat adni. Sőt! A helyi hirdetőújsághoz vagy önkoris laphoz is alanyi jogon jár a reklámokkal keretezett fali naptár, amit tíz évvel ezelőtt is ugyanazzal a betűtípussal szuszakoltak le a torkunkon. Persze itt aztán szóba sem jöhet semmi csajos, meztelen nős kontent.
Az marad a Pirelli elit közönségének. Igaz, így 2020. táján már a Pirellinél is kikopóban vannak az autógumik mellől a feszes fenekek és telt keblek.
(Kiemelt kép: Fortepan 1987.- Márianosztrai Fegyház és Börtön-adományozó: Urbán Tamás)