A nap, amikor dr. Semjén Zsolt tarkón vágott minket

A nap, amikor dr. Semjén Zsolt tarkón vágott minket

A nap, amikor dr. Semjén Zsolt tarkón vágott minket

A gyermek az első- hirdeti úton-útfélen a kormányzati plakát és jön szembe minden egyes online felületen az egyébként tündérien manipulatív gyermekrajz. A gyermek az első, hiszen annak, aki hajlandó kellő számú gyermeket vállalni, annak július 1-től megérkezett a beharangozott Kánaán. Az Újvilághoz pedig értelemszerűen új vezérmondat is dukál, ami nem is váratott magára sokat:

 “Nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek 4 gyereke van”-fogalmazott hazánk egyik politikusa.

Szinte már várom, hogy újra visszatérjen az ötvenes években megalapított Anyasági Érdemrend és Érdemérem valamint a hozzácsapott pénzjutalom, amit nőnapon illik odaadni természetesen.

Szóval, a gyermek az első, és immár nemcsak a családokban, ahol ezt azért többnyire eddig is tudtuk, hanem a kormányzati propagandában is. Itt van, eljött a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezményhez  kapcsolódó kedvezményes hitel a használt ingatlanok vásárlásához, a jelzáloghitelek egy részének elengedése, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása. A gyermek az első, így egy szavunk sem lehet.

Nekem azonban lenne.

Minden június 11-én kezdődött, amikor boldogan nyaltuk az év végi vizsgák utáni fagyit, és önfeledten tervezgettük a nyári adriai nyaralásunk részleteit a fiammal, aki első osztályos magántanuló.

És ekkor, mint derült égből a villámcsapás érkezett a hír, hogy a köznevelési törvény módosítására tett egyéni képviselői indítványt dr. Semjén Zsolt, és ebben a módosító javaslatban többek között az olvasható, hogy szeptembertől eltörlik a magántanulóságot. Ez szerény számítások szerint is nagyjából tízezer gyermeket és a hozzájuk tartozó családot fog érinteni. Az első sokk után kiderült, hogy ezen a napon nemcsak a magántanulókat vágták tarkón egy lapáttal. A módosítás értelmében már csak a gyermek negyedik életévéig kérhető az óvoda halasztása, és az iskolába lépéssel kapcsolatban is szigorodtak a szabályok.

Aki szeretne gyermekének óvodai vagy iskolai halasztást kérni, az szeptembertől az Oktatási Hivatal darálójába kell, hogy küldje a gyermeket, és a hivatal döntése ellen tulajdonképp nem lesz fellebbezési lehetősége a szülőnek. Ha bíróságra akarják vinni az ügyet, akkor a bíróság csak az eljárási hibákba kapaszkodhat, a döntés tartalmi részét nem fogja felülbírálni. Igen, jól olvasod!

Otthontanul (A fotó a szerző tulajdona! Felhasználása engedélyköteles!)

A módosítás eltörli a szabad tankönyvválasztás lehetőségét, diktatórikus kereteket ad az intézményvezetők kinevezésének, és akkurátusan beszántja az alternatív iskolákat is. Innentől fogva ugyanis csak 30 százaléknyi elhajlás lehet a Nemzeti Alaptantervtől, vagyis a törvény nem tesz más, mint újra bevezeti az iskolai egyenruhát, és büntibe küldi azt, aki nem hajlandó felvenni. Mindez júliusban törvényerőre is emelkedett akkor, amikor épp hatalmas csinnadrattával megindult a családvédelmi akcióterv.

Mindeközben a nyár a magántanuló gyermekek szüleinek teljes bizonytalanságban telt és telik, hiszen fogalmuk sincs, hogy az idő közben rohamtempóban el is fogadott törvény mit szándékozik tenni szeptember 2-án a gyermekeikkel. Ezek a szülők nem tudnak mit mondani az eddig magántanulóként tanuló gyermeküknek, mert a törvényalkotók nagy ívben tesznek arra, hogy informálják a családokat, a szülőket és az érintett gyermekeket. Az intézményvezetők meg felfelé mutogatnak, így a szülői kérvényekkel, kérdésekkel nem igen foglalkoznak vagy kerek-perec elzárkóznak.

Könyörgöm! Valaki nézzen már rá a tananyagra!

Ezek a gyerekek maradhatnak magántanulók? Akik még nem kapták meg magántanulói státuszukat, azok igényelhetik még a nyáron? Ki dönt a sorsukról? És vajon mikor?

Néhány napja kiizzadtak magukból valami kis információt az oktatásért felelős bürokraták, de azóta ez az információ is eltűnt az oldalról. (ITT olvashattátok korábban az iránymutatásokat)

Három héttel az iskolakezdés előtt szinte alig tudunk valamit arról, mi lesz azokkal a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló (magatartás, tanulási nehézséggel küszködő) magántanuló gyermekekkel, akiket egy tollvonással visszakényszerítenek most az iskolapadokba.

De bízzunk a csodákban! Hátha megnyílnak az égi csapok, és ontani fogják a fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok százait és ezreit, akik három hét múlva felkészülten várják az iskolapadba visszaülő, segítségre, fejlesztésre szoruló gyermekeket.

Biztosan így lesz!

Hisz “Nekünk a gyermek az első!”

Téged is érint!

Ha szeretnéd megtudni, hogy érint benneteket, a gyermekedet és a gyermeked pedagógusait a köznevelési törvény módosítása, KATTINTS IDE!

Facebook Comments