Inspiráló emberek. Hogy mit gondolok róluk?
Számomra teljesen lényegtelen, hogy a pulzuskontrollos futásról, az atomfizikáról, a viktoriánus korabeli regényekről vagy a fenntartható világról beszél valaki, épp olyan szívesen hallgatom mindegyiküket, ha azt érzem, hogy pillanatok alatt magammal ragad engem is az illető szenvedélye, személyisége.
Érdekes, hogy voltak az egyetemen olyan tanáraim, akiknek a könyveitől el voltam ájulva, hihetetlen szaktekintélyek voltak, hatalmas tudással, és amikor kiálltak a pódiumra, és mekegve-makogva igyekeztek átadni azt a hatalmas tudást, ami bennük volt, csalódottan tettem fel a kérdést: Te jó ég! Ez ugyanaz az ember?
Hiába szenvedett, próbálta mondatokká formázni a több kötetnyi fejében megbújó lexikális tudást, a személyisége egyszerűen alkalmatlan volt a tanításra, én meg inkább maradtam a könyveknél. Ott jobban lenyűgözött a tudásuk.
Amikor a blog legutóbbi reggeli élő adásában – amelyet mindig hétfőnként láthattok a Twitch-en – Árvay Angelika borásszal beszélgettünk, pár perc alatt kiderült, hogy ő is egy olyan ember, aki inspirálóan tud beszélni a saját szakterületéről.
Angi annyira menő, hogy nemcsak nemzetközi borakadémikus végzettsége, hanem saját bora is van, ami elnyerte juniborászok legjobb 2012-es bora címet, és aminek a megszületése hasonló élményekkel járt, mint egy gyermek világra jövetele.
És Angi akkor sem jött zavarba, amikor Bödöcs Tibor-i magasságokba emeltük a beszélgetést a laikus tudatlanok bórkóstolási szokásait firtató kérdéseinkkel:
Így azt is megtudhattuk, hogy néha egy borász bizony nem ismeri fel a bórkóstolón a saját borát, és Angi bevezetett minket a borászok titkos vegyi laboratóriumába is, ahol lerántotta a leplet arról, miként kerül az állatszőr, az ibolya vagy a vaj íze a borospohárba.
Ismerjétek meg Angit, aki tényleg lehengerlően tud a borokról mesélni!