“Nem vagyok egy könnyű ember, viszont igen nehéz”- jellemezte magát Cserháti Zsuzsa egy 21 évvel ezelőtti Kepes Andrással készült beszélgetésében, amit a héten többször is megnéztem. Aztán megkerestem néhány róla készült visszaemlékezést, és megnéztem korábbi televíziós szerepléseit. Valahogy nem tudtam szabadulni a dalaitól, a történetétől.
Cserháti Zsuzsát akkor ismertem meg, amikor második fénykorát élte, amikor 1996-ban újra felfedezték, és a több évtizednyi méltatlan hallgatás után újra rivaldafénybe kerülhetett. A Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott, számtalan fellépést vállalt és egy sikeres, de sajnos igen rövid időszak vette kezdetét.
“Hamu és gyémánt, ragyogj hát…”
Nehezen megközelíthető, magának való emberként jellemezték pályatársai is, aki a 90-es évek közepén, amikor újra visszatért a közönség elé, épp önmagával, színpadi megjelenésével volt legelégedetlenebb.
Ha visszanézitek a róla készült beszélgetéseket, visszaemlékezésetek, mindig előkerül a fogyással kapcsolatos menetegtőzés. Hosszú éveken keresztül volt színpadképes, gyönyörű, vékony szőke bombázó, aki valósággal tündökölt a színpadon. Legközelebbi barátja Payer Öcsi úgy nyilatkozott, hogy egy dögös kis vamp volt, aki simán felvette a versenyt azokkal, akik a műsorban mögötte táncoltak.
Aztán történt valami.
Onnantól fogva (1981.), hogy nemet mondott Erdős Péter ajánlatára (ti. hogy legyen a Neoton háttérénekese), minden kapu bezárult előtte, és egy – 14 évig tartó – nehéz időszak vette kezdetét. Alkalmi munkákból élt, és mindez egészségére is rossz hatással volt. Talán a mellőzöttség és a körülmények miatt alakulhatott ki betegsége, ami miatt aztán rövid idő alatt meg is hízott. Amikor 1987-ben Debrecenbe költözött és az Aranybika Szálló bárjában lépett fel, egy decemberi hajnalon találkozott vele Eperjes Károly, akit megdöbbentett hogy Cserháti Zsuzsa ezzel a hihetetlen hanggal és tehetséggel ott énekelt pár lézengő embernek.
Eperjes azt is elmesélte, hogy Cserháti Zsuzsa rögtön szabadkozni kezdett amiatt, hogy néz ki, és hogy rettentően szégyelli magát súlya miatt. Eperjes átkarolta és bátorítólag csak annyit mondott “Nem baj, anyukám. Le kell fogyni és kész”.
Csakhogy ez nem volt olyan egyszerű. Hiába fordult a régi diétákhoz, hiába evett egyre kevesebbet, a kilók nem akartak olvadni, sőt egyre csak gyarapodtak.
“Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt”
Cserháti Zsuzsa számára nemcsak fizikai problémát (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák), de nagyon komoly mentális terhet (depresszió) is jelentett a súlyfeleslege. Egy interjúban osztotta meg azt a keserű élményét, hogy egy évig azért nem talált munkát, mert azt mondták neki, ilyen kövéren nem léphet fel bárokban, tudniillik nem lenne esztétikus látvány a csinos táncosok mellett.
Volt, hogy csak úgy vehették a kamerák a televíziós szerepléseken, hogy messziről, takarásban lehetett látni, de a bárokban sem kért reflektorfényt magára, hogy ne lássák.
“A boldogság és én nem jöttünk össze sohasem”
Hogy újra színpadképes legyen, és magabiztosan állhasson ki rajongói elé, többször is orvosi segítséget vett igénybe, és kórházi tartózkodással egybekötött szigorú (szénhidrátszegény) diétáknak vetette magát alá. Pados Gyula főorvostól, aki ebben segítségére volt, tudta meg azt is, hogy hirtelen súlygyarapodásának hátterében pajzsmirigyhormon probléma állt.
Kórházi diétája során nagyon szigorúan beosztották, miből mennyit ehet, és így 3 hónap alatt 30 kg-tól szabadult meg. Mivel Pados doktor diétája a napi 5-600 kalóriás étrendet preferálta, így elképzelhető, mekkora önfegyelmet igényelt ez a fogyókúrás program. Mire 3. kislemezét kiadták, a közönség alig ismert rá, annyira lefogyott és átalakult.
Mégsem tudott démonaitól szabadulni. Félt attól, hogy nem tud tökéleteset nyújtani; hogy csalódnak benne a rajongók; hogy nem tud az lenni, aki régen volt. Kórházi kezelését követően egy évvel később jelentkezett újra orvosánál, aki szerint még rosszabb állapotban volt, mint kezelése előtt.
Payer Öcsi így emlékezett vissza Cserháti Zsuzsa utolsó időszakára:
“Utolsó szanatóriumbéli kezelése után ismét színpadra vágyott, de lelkileg már nem volt elég ereje ehhez. Pedig megpróbálta. Az utolsó előadásának helyszínére még elutazott, de már nem mert kiszállni az autóból. A depresszió teljesen a hatalmába kerítette”. (Forrás)
Cserháti Zsuzsa 2003. július 23-án, 55 esztendősen hunyt el gyomorvérzés következtében. A fia talált rá otthonában.