A cirokseprű, ahogy eddig soha nem gondoltál rá

A cirokseprű, ahogy eddig soha nem gondoltál rá

A cirokseprű, ahogy eddig soha nem gondoltál rá

Sokan a cirok szó hallatán csak a seprűre tudnak gondolni, pedig ezt a jelentéktelennek tűnő növényt egyre gyakrabban emlegetik a quinoa, a maca vagy épp a chia mag társaságában. Új superfood van a láthatáron?

Nálunk persze már régóta ismert “népi szuperélelmiszer” a cirok. Még a termékenységvarázsló szokások között is szerepel a cirokmag: Luca-naptól karácsonyig hétféle maggal (fias kukoricával, cirokmaggal, kendermaggal, napraforgóval, árpával, búzával, kölessel) etették a baromfit, hogy sok csirke legyen az évben.

Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos versében is meglepően sokszor találkozhatunk a cirokkal:  

“Világéletemben segíteni volt vágyam,
Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban,
Nem jó a szegénység s mégis annyi kába,
Kevés garasát is vivé patikába.
Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó.
Olyikra ha nem is, más betegségre jó”

Másutt ezt írja a cirokról:

“Biz az élet sokszor úgy jár, mint a kártya,
Megesik, hogy meghűl olykor a mellhártya.
Kaphatod szárazon, esetleg vizesen,
Szaladsz az orvoshoz, csapolni vitessen.
Cirokseprő magját kifőzni teának,
Egészséget szerez hamar az magának.
Tetős evőkanál kerül egy literre,
Kaphatsz cirokmagot pénzért vagy hitelre.
Ne öntsd ki az ágyát, csináld nyakra-főre,
Egy főzéssel a mag nincsen még kifőzve.
Vért is kapsz biz ettől, meg is hízol tőle,
Öt-hat hét alatt már piros arcod bőre.
Idd reggel mint teát, egész nap mint vizet,
Ha ezt mind betartod, élted soká viszed”.

Vagyis a cirok ezek szerint hozzásegíthet bennünket a hosszú élethez? Nézzük meg, mit is tud ez a cseppet sem jelentéktelen növény!

Cirok a tányéron

A cirok szavunk  a latin suricumra vezethetők vissza, amely egy korábbi syricum granum (‘szír gabona’) kifejezés első tagjából lett.

A cirok  afrikai eredetű növény, ami a Fűfélék családjába tartozik. Termesztése már az ősi Egyiptomban ismert volt, Indiában Kr. e. 2000-ben utalnak rá. 

Legkorábbi ismereteink szerint a cirok magvait lisztté őrölve durva kenyeret sütöttek belőle, de szívesen fogyasztották pörkölve is.Valószínűleg Ruth is ezt a gyorsan elkészíthető ételt kapta (Ruth 2,14;):

“Az evés idején azt mondta neki Boáz: Jöjj közelebb, egyél kenyeret, és mártsd falatodat az ecetes lébe. Ő tehát leült az aratók mellé. Boáz pörkölt gabonával kínálta, az asszony pedig evett, jóllakott, sőt még hagyott is”.

A cirok jelenleg a világon az 5. legnagyobb területen termesztett gabonaféle, amit emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra, bioethanol és biomassza előállítására használnak jelenleg.

A cirok számtalan előnye közül ki kell emelni, hogy gluténmentes, gyakorlatilag toxin – és tanninmentes, beltartalma pedig hasonló a kukoricáéhoz, de kedvezőbb az aminosav- összetétele, illetve 1-3%-kal magasabb a fehérjetartalma. Ásványi anyagok közül jelentős vas, magnézium és káliumtartalommal bír, a vitaminok közül pedig az E-vitamin tartalmát kell kiemelni.

Magyarországon jelenleg teljes kiőrlésű lisztjét vásárolhatjátok meg, amit 15-20%-ban keverhettek más lisztekkel. Sűrítéshez, mártásokhoz, rántáshoz egyaránt használható, édességek készítéséhez (pl. gofti,palacsinta) önállóan is felhasználható. A ciroklisztből készült tészták kissé sötétebbek lesznek. 

Cirokból ma már tésztát is készítenek, így a gluténmentes diétában ezt is be lehet illeszteni. 

Popcorn helyett popcirok

A popcirok a puffasztott cirok  elnevezése. Tulajdonképp ugyanaz és ugyanúgy készül, mint a popcorn, csak sokkal kisebb, rosttartalma sokkal magasabb. A pattogatott kukoricával ellentétben nagy előnye, hogy nincs olyan héja, amelyik a fogunk közé akadna. Mézzel, fahéjjal vagy egyszerűen csak sima sóval is ízesíthető:

https://youtu.be/Lk-xnXe8sMA?t=24s

Ciroksör

Afrikában sört is készítenek a cirokból. Ezt egy zabkása jellegű keverékből állítják elő, melyben a cirok mellett más szemes termény (például kukorica) található, valamint víz . Ezt a keveréket adják hozzá a sörélesztőhöz.

Tudtátok?

A börtönszlengeben a “cirok” a cigarettát jelenti.
Facebook Comments