„Magyarország ma teljesen alkalmatlan a biztonságos otthonszülésre”– fogalmazta meg sarkos véleményét Sípos Dániel mentőtiszt, amikor az otthonszülés intézményéről kérdeztem.
Az Ügy
A téma igencsak aktuális. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte Geréb Ágnest, miután helybenhagyta az alapügyben eljárt bíróság elsőfokú ítéletét. A szülésznőt foglalkozásától immár jogerősen is tíz évre eltiltották.
„Az ítélet szerint a Geréb Ágnes vezette két otthonszülés végződött tragédiával. Az egyik esetben egy ikerpár egyik tagja 12 percig nem kapott oxigént és emiatt végzetes agykárosodást szenvedett. (Később meg is halt a baba, de halálát nem rótták a vádlott terhére.) A másik esetben pedig szülés közben a gyerek válla elakadt az anya medencecsontjánál, és a vádlott, miközben világra akarta segíteni a gyereket, halálos kimenetelű gerincsérülést okozott neki.
Mindkét eset foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége, az egyik maradandó fogyatékosságot, a másik halált okozott”. (Forrás)
Forrás: Geréb Ágnes Facebook
A mentőtiszt
„Meg kell érteni, hogy ez nem csak egy jól képzett, tapasztalt szülész-nőgyógyász szakorvoson múlik. Fel kell készülni a komplikációkra, a váratlan helyzetekre, illetve a megoldásokra! Ehhez további emberi és tárgyi feltételek szükségesek azon a helyen, ahol a szülő nő van. Magyarországon ezt ma a kórház, de még inkább az egyetemi központok jelentik, vagyis olyan helyek, ahol több műtő, nagyon rutinos szülész-nőgyógyász szakorvosok, neonatológus szakorvosok is rendelkezésre állnak baj esetén!” – vallja Dani, aki 10 éve dolgozik mentőtisztként Szegeden.
Sípos Dániel
Geréb Ági ügyéről és az otthonszülésről beszélgettünk.
– Mennyire ismered a Geréb Ági-ügyet és az azt kísérő reakciókat?
Akarva-akaratlanul is nyomon követem az ügyet különböző irányokból (bulvársajtó, egészségügyi szakirodalom, jogi irodalom). A reakciók megoszlanak egy bizonyos szakmai és intelligencia szintig. Efelett a szint felett azonban úgy látom egységes, elítélő vélemények fogalmazódtak meg.
– Egy markáns vélemény szerint, Geréb Ágnes napjaink Semmelweis Ignáca, akit kivet magából az az orvosi társadalom, amelynek tagjai csúszópénzüket féltik. Mit gondolsz erről?
Szerintem az ok prózai. Geréb Ágnesről azt gondolják, hogy ő a szülészet-nőgyógyászat szakma Robin Hood-ja. Ő az, aki a pénzéhes, lekezelő szülészeket és szülész-nőgyógyász szakorvosokat tudásával és tapasztalatával, valamint puritán életvitelével messze feléri szakmailag és átlépi erkölcsileg. Az ő segítségével megkerülhetőek az orvos bárók és a szülészeti osztályokban átélt kiszolgáltatottság érzése. Ő az, aki képes szakítani a pénz dominálta dogmákkal és otthoni környezetben képes szülést levezetni stresszmentesen úgy, ahogy az természetes volna.
Mindez azonban hamis illúzió, irtózatos felelőtlenség, kötéltánc a magasban védőháló nélkül.
–Mit gondolsz az otthonszülés lehetőségéről?
Egy példával válaszolnék a saját életemből. A feleségem 2009-ben szülte a fiunkat. Problémamentes terhesség volt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
Amikor azonban elérkezett a kitolási szak, a fej már a szülőcsatornában volt (ilyenkor a császár már kizárt), a magzati szívhangok egyre ritkábbá váltak, a szülés pedig elakadt. Ekkor lehívták az ügyeletes szakorvost, aki szerencsénkre a szülészeti klinika vezetője volt. Később tudtam meg, hogy egy teljes csapat tapasztalatára és mozdulataira volt szükség néhány perc alatt: a fiam hátsó koponyatartásban volt a szülőcsatornában, így nem volt képes a természetes forgásokra, a köldökzsinór pedig beszorult a koponya és a keresztcsont közé. A vér- és oxigénellátás elakadt. Mindez a teljesen egészséges és természetes szülési folyamat pillanataiban. Ha ez a szülés otthon történik, mindketten meghaltak volna.
– Az intézményen kívüli szülés jogszabályi hátterét 2010-ben dolgozták ki, és 2011-től lépett hatályba. A hatályos rendelet szigorúan meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet otthon szülni, és azt is meghatározza, hogy kik legyenek jelen a szülésnél. A rendelet kitér arra is, hogy szükség esetén az ellátást igénylő nőt és gyermekét húsz percen belül kórházba lehessen szállítani.
Ez hamis illúziókat kelt! Ma a bejelentést akár a 104-es, akár a 112-es hívószámon tesszük meg, a 112-es segélyhívó operátora fogadja.
A bejelentő hívásától a mentőautó motorjának indulásáig eltelt idő legalább 4-5 perc, ha minden flottul megy. Ez után kiszirénáznak a beteghez (min. 5-10 perc városban, ha vidékre kell menni akkor 15-30 perc). Ha emeletre kell felmenni, akkor újabb 1-5 perc, mire eljutnak a beteghez.
A betegvizsgálat, majd a szükséges teendők elvégzését követően lehet indulni a kórházba max. 70-80 km/h sebességgel (hiszen a beteg kíméletes szállítása a feladat). Amennyiben minden a legolajozottabban megy, és legalább a mentési eljárással szerencsénk van, akkor is 40-120 percről beszélünk távolságtól függően a bejelentési időtől! Ez idő alatt pontosan 40-szer vagy 120-szor meg lehet halni az anyának és a babának is!
Ezt olvastad már? Az otthonszülés jogszabályi hátteréről ITT tájékozódhatsz
– Találkoztál-e a munkád során otthonszüléssel? Mentél-e ki ilyen esethez?
Három esetben vezettem le szülést és egy alkalommal az ún. lepényi szakban érkeztünk ki, vagyis akkorra már a baba megszületett. Ezek kényszerhelyzetek voltak, vagyis nem tervezett otthonszülések, egyszerűen csak a természet úgy döntött, hogy indul a szülés, és nem volt idő arra, hogy kórházba menjen az anya.
Minden esetben egészséges gyermek született. A lehető legmagasabb szintű felkészítést kaptuk szülésvezetésből, illetve a szegedi csapat is rutinos, mégis végig azért imádkoztam, nehogy komplikációk lépjenek fel! Ebben az esetben is vannak ellátási protokollok, algoritmusok, amelyek szerint cselekednünk kell, de azt mondják, hogy „néha a kórkép nem ismeri a tankönyvet és a protokollokat”. Ez pedig valóban így van. Mindig a legnagyobb alázattal kell hozzáállni a váratlan esetekhez!
Az otthonszülésből nem szabad filozófiai kérdést csinálni, mert ha baj van, akkor percek alatt kell a megoldás! Ezen két élet múlhat, de a túlélők is tönkre fognak menni!
