A csaj, aki térdre kényszerítette a Starbucksot is

A csaj, aki térdre kényszerítette a Starbucksot is

A csaj, aki térdre kényszerítette a Starbucksot is

“Soha nem adtam engedélyt arra, hogy a testemet mérgező hulladékok teszteléséhez vagy tudományos kísérlethez használják ” – írja egy Vana Hari nevezetű amerikai hölgy a saját magáról szóló bestseller könyvében.

“Azt hiszitek, hogy az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal) megvéd benneteket ezektől a mérgező anyagoktól? Az ördögbe is, nem. Ők maguk a probléma”-folytatja a gondolatmenetet hevesen.

De ki ez a csaj?

Vana Harit, vagy ahogy az amerikaiak ismerik, Food Babe-et a mainstream média életmód csúcsragadozójának is nevezik. Ő az, aki ha úgy véli, hogy valamilyen adalék veszélyes, vagy nem oda való, egész egyszerűen közli a termék gyártójával, hogy vegye ki. Aki meg is teszi.

Food Babe korábban pénzügyi tanácsadóként dolgozott, sem egészségügyi, sem toxikológiai, sem pedig élelmiszeripari ismeretekkel nem rendelkezett, mégis komoly egészségügyi és élelmiszeripari kérdésekben vált igen befolyásos alakká az elmúlt években.

Sajátos keresztes hadjárata az élelmiszeripar ellen egyébként egy tök banális egészségügyi problémával indult: ki kellett venni a vakbelét. A kórházi ágyon fekve aztán lámpa gyúlt a fejében (ahogy ő fogalmaz). Mikor orvosától meg szerette volna tudni, miért is lesz vakbélgyulladása valakinek, nem kapott kielégítő választ, ezért Hari nagy lendülettel vetette bele magát a témába.

A válasz pedig hamarosan meg is született: a vakbélgyulladás és mindenféle testi nyavalya hátterében a gonosz és manipulatív élelmiszeripar áll. 

“Kerülök mindenféle feldolgozott ételt, mert ezek mérgek(…) csak organikus, bio ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket fogyasztok, amelyek táplálják a testemet”-nyilatkozta a The Atlantic-nak még 2015-ben. Ennek tulajdonítja, hogy egészsége és normális testsúlya is helyreállt. Korábban ekcémával, asztmával, depresszióval és különféle gyomor-és bélrendszeri bántalmakkal kínlódott. Ezeknek egy csapásra vége lett.

Szerinte, minden, amit megeszünk, az vagy génmanipulált vagy veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz, ami megbetegíti az embereket, míg a nagyvállalatok pénztárcáját vastagon kitömi.

Ahogy megfogant a gondolat, megszületett a Food Babe márka, aki immár saját You Tube csatornáján, blogján valamint könyvben és televízióban is megosztja az amerikaiakkal a létező legegyszerűbb egészségügyi képletet:

  • Ami feldolgozatlan, az természetes, tehát jó.
  • Ami feldolgozott, az mesterséges, vagyis rossz.
  • Mindenféle vegyület méreg.
  • Minden idegen kifejezés és szó, valamilyen mérget jelöl.

Primitív? Igen? Fekete-fehér? Igen! De könnyen beadható, és nagy tömegeket képes megszólítani. Az amerikaiak pedig ráharaptak a csalira.

 Food Babe és kompakt világszemlélete mögé immár több milliós követőtábor sorakozott fel, és a Time magazin az internet 30 legbefolyásosabb személyisége közé választotta be. A pénz pedig szépen csordogál az egészségguru zsebébe: személyes előadásokat például potom 6000 dolcsiért tart, de havi 20 dollár körüli összegért egészségtippeket is kaphatunk tőle.

De mit egy keresztes hadjárat lovagok nélkül? Hari is megszervezte a maga hadseregét (Food Babe Army), és fő célkitűzése egy olyan új világ megteremtése lett, amely egészségesebb és biztonságosabb élelmiszereket biztosít az emberek számára.  A hadsereg olyan hadra fogható emberekből áll, akik pillanatok alatt összehoznak egy több tízezres petíciót az élelmiszergyártó cégek ellen, hogy aztán kellő nyomásgyakorlás után kikényszerítsék valamely összetevő elhagyását a termékekből.

És hogy mi a képlet?

Először is alaposan áttanulmányozzák az élelmiszerek összetevőit. Hosszas kutatómunka után kiszúrnak egy összetevőt az élelmiszerben (ezek többnyire bonyolultnak vagy idegennek hangzó tudományos nevű összetevők), aztán kinyomozzák, hogy ezt milyen más – élelmiszeriparon kívüli – területen használják még. A sokkoló tényeket bedobják a követőtábornak, hadd hüledezzenek, végül petíció születik, és kényszeríti az élelmiszer-ipari céget, hogy a kimondhatatlan nevű izét szedjék ki azonnali hatállyal a termékből.

 Nevetségesnek hangzik?

Kapaszkodjatok meg!

A Food Babe Army hatására egy sor nagy cég változtatott termékeinek összetevőin. Csak három példa:

Subway
24 óra alatt több, mint 50 000 aláírást gyűjtött össze a hadsereg segítségével Hari, hogy térdre kényszerítse a jól ismert szendvicssütő-láncot, ami 2014-ben ennek hatására eltávolított egy adalékanyagot (Azodikarbonamid) szendvicskenyereiből. Ezt az adalékanyagot sütőipari adalékként használnak a tészta állagának javításához.
Nem sokkal később – többek között – a a Pizza Hut és a Starbucks is ígéretet tett az adalékanyag eltávolítására.
Hari ebben a You Tube-videóben többek között arról győzködte híveit, hogy a jógamatracban is ugyanaz az adalékanyag van, mint a Subway kenyerekben:

General Mills

A reggelizőpehely gyártó cég, azzal vívta ki a Food Babe  haragját, hogy állítólag génmanipulált cukrot rakott népszerű termékébe, a Cheeriosba. A hadsereg lelkes tagjai a cég Facebook oldalát vették blokád alá. Sikeresen. 2014-ben a cég bejelentette, hogy másfajta édesítőszert fog alkalmazni.

Starbucks
A kávézólánc Pumpkin Spice Lattéja verte ki a biztosítékot. Food Babe szerint a szezonális italban használt karamellszínezék rákkeltő hatású összetevőt tartalmaz (4-methyliminazole vagy 4-Mel ). A Starbucks lecserélt a veszélyesnek titulált színezőanyagot.

Megdöbbentő, de Food Babe szürreális és tudománytalan érvelései mindig célba érnek, így már több élelmiszer-ipari óriást gyorsétteremláncot is sikeresen állított sarokba.

Food Babe legfőbb érve, hogy ha olyan összetevőt találsz a listán, aminek nem tudod a nevét kiejteni, azt ne edd meg. Bámulatos érvelés!

Ahol azonban hiányzik vagy bizonytalan a kémia-biológia tudás, ott bizony beleszaladhat egy méretes pofonba. Nos, ez történt Vana Harival is.

Az Indexen is olvasható történet szerint Food Babe korábban azzal riogatott, hogy a repülőgépeken a levegőből kivonják az oxigént, és nitrogénnal dúsítják azt. Vagyis szerinte a repcsiken beszívott levegő nem tiszta oxigén, mert a nitrogéntartalma elérheti az 50%-ot. (Halkan csak annyit mondanék: általános iskola 7. osztály. A levegő 78%-a nitrogén).

A hívőket azonban a nyilvánvaló marhaságok sem tántorítják el Food Babe világától. A gonosz óriáscégek elleni küzdelem, a világmegváltó tervek és cselekedetek igen erős közösséget kovácsoltak a hülyeség köré.

 S hogy hol itt a veszély?

Ha a cégek, élelmiszergyártók elfogadják a légből kapott, szenzációhajhász és sokszor minden észérvet nélkülöző áltudományos gondolatokat, akkor legitimalizálják a hülyeséget. Ennyi.

A Food Babe gépezet pedig megállíthatatlannak tűnik.

Képek forrása ITT

Facebook Comments