Nehéz az angolok kedvére tenni. Már, ami az új bankjegyeiket illeti.
A tavaly szeptemberben forgalomba hozott új, jórészt műanyag alapú ötfontosról ugyanis az év végén derült ki, hogy nyomokban marhafaggyút tartalmaz. Ez a tény pedig óriási felháborodást váltott ki a vegetáriánusok és vegánok körében. Ráadásul az indiai közösség sem volt elragadtatva ettől a hírtől, hiszen a marhahús feldolgozásából származó termékeket hagyományosan a közösség tagjai sem használják és fogyasztják.
Mivel a – szintén új – tízfontos bankók is tartalmaznak faggyút, és a jegybank nem akarta figyelmen kívül hagyni a a heves reakciókat, ezért egy időre fel is függesztette a készülő – 2020-ban forgalomba kerülő – húszfontos bankó gyártására kiírt pályázatot.
De mivel lehetne helyettesíteni az állati faggyút?
A válasz kézenfekvőnek tűnik. Faggyú helyett a pálma- vagy a kókuszolaj felhasználásának lehetősége merült még fel. Amikor azonban korábban bejelentették e két növényi zsiradék gyártásba való bekerülését, a környezetvédő csoportok háborodtak fel. Szerintük ugyanis a pálmaolaj-termelés, ha nem fenntartható körülmények között végzik, az esőerdők eltűnéséhez és ahhoz vezethet, hogy az ott élő emberek otthonuk elhagyására kényszerülnek. A pálmaolaj-termelést tartják az erdőirtás első számú okának a trópusi országokban, például Indonéziában.
“A pálmaolaj a növényiolaj-termelésnek és felhasználásnak mintegy 35%-át teszi ki. Élelmiszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben, kenőanyagokban, sőt még a gépjárműveket hajtó biodízelben is megtalálhatjuk. Jelenleg a világ pálmaolaj termelésének csaknem 90%-át Indonézia és Malajzia adja”-olvasható a Tudatos Vásárlók honlapján.
A problémát pedig valóban nem lehet immár szőnyeg alá söpörni. A pálmaolaj iránt kereslet a becslések szerint 2050-re meg fog duplázódni. Ahhoz, hogy az igényeket ki tudják elégíteni, folyamatosan új ültetvényeket kel létesítenek, az erdőket és dzsungeleket pedig soha nem látott mértékben kell irtani. Az indonéz erdők több, mint 75%-át már elpusztították.
A nagy világcégek többsége ezért már csatlakozott az RSPO-hoz (Roundtable for Sustainable Palm Oil – Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal) és vállalta, hogy pálmaolaj-vásárlását kizárólag tanúsítottan fenntartható forrásból szerzi be.
Mivel a brit jegybank intézmény partnerei azonban nem tudták garantálni, hogy olyan pálmaolajat tudnak beszerezni, amely a környezetvédelmi szempontokat leginkább tiszteletben tartó forrásból származik, ezért kénytelenek az állati eredetű alapanyagnál maradni. Az sem mellékes, hogy a bank szerint egy új típusú gyártásra való átállás tíz év alatt 16,5 millió font többletköltséggel járt volna, amit szintén nem fogadtak volna kitörő örömmel a britek, lévén rájuk lett volna hárítva ennek költsége.
A brit jegybank tehát nem mond le az állati eredetű zsiradék használatáról, és a 2020-ban forgalomba kerülő húszfontos gyártási menetén sem fognak változtatni.
És mi a helyzet nálunk?
Felkeltette az érdeklődésemet, hogy nálunk vajon milyen alapanyagokból készülnek a megújuló bankjegyek.
A Magyar Nemzeti Bank a magyar bankjegyekről a következőket írja: “A bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér, mérete minden címlet esetében azonos: 154 mm x 70 mm”.
Sajnos több információt nem közölnek az új bankjegyek részletes leírásai sem. Persze lehet, hogy nálunk ennek egyelőre nincs is akkor jelentősége, mint az angoloknál.
Forrás: MTI