A vegetáriánusok, tej-és laktózérzékenyek növényi eredetű italokkal, tejpótló porokkal, növényi eredetű krémekkel, sajtokkal, joghurtokkal igyekeznek pótolni a tej és egyéb tejtermékek hiányát.
És meglepően széles választék található a bioboltokban, reformélelmiszer üzletekben a tej és tejtermékek pótlására.
Rizs, zab, szója, mandula és kókusz, hajdina és kukorica, quinoa és chia…megannyi növény, amelyből tejpótló italok készülnek. De kaphatóak különféle növényi krémek a tejszín vagy tejföl pótlására, sőt a tejszínhabot sem kell nélkülöznie azoknak, akik nem fogyaszthatnak állati eredetű termékeket.
Ezeket a termékeket a hétköznapi szóhasználatban hajlamosak vagyunk tejként, tejfölként, vagy joghurtként aposztrofálni, így a mandulatej, szójajoghurt, vegán sajt szavak mára már beépültek a reformtáplálkozás szótárába. Persze ehhez a gyártók egy része is hozzájárult, amikor hasonló fantázianevekkel látta el termékeit.
De miért is ne tette volna?
Tiltja valamilyen jogszabály, hogy nem lehet mandulatejnek nevezni a mandulából készült tejpótló italt?
Magam is meglepődtem, amikor a napokban tudomásomra jutott, hogy igen.
Kizárólag tisztán állati eredetű termékek nevezhetők ugyanis tejterméknek és hozhatóak így kereskedelmi forgalomba az Európai Bíróság legfrissebb döntése szerint. Igazából már egy 2013-as uniós rendelkezés szabályozta ezt a kérdést. A rendelkezés szerint például tejnek csak a következőt lehet nevezni:
“A „tej” kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. (Forrás)
Tej, csak a tőgyváladék lehet.
Tisztán növényi termékek megnevezésére nem lehet tehát a sajt, vaj, tejföl vagy tej, joghurt kifejezéseket használni, hacsak ezek a bizonyos termékek nem szerepelnek a kivételeket felsoroló uniós jegyzékben.
Magyarországon például a következő termékek a kivételek, amelyek megnevezésében szerepelhetnek az ominózus megnevezések:
Gyümölcssajt (pl. birsalmasajt)
Disznósajt vagy hússajt vagy fejsajt
Haltej
Kakaóvaj
Kókusztej
Mogyoróvaj
Vajbab
Vajkörte
Ezek szerint tehát nálunk nyugodtan lehet a kókuszból készült italt kókusztejnek nevezni.
De mi áll pontosan e bírósági döntés mögött?
A bírósági döntés középpontjában a TofuTown német társaság állt, amely többek között, tofuvaj, növényi sajt, veggie-sajt, rizs habtejszín megjelölést alkalmaz termékeire, amelyek tisztán növényi eredetűek. Ez pedig sérti a tej és tejtermékek megjelölésére vonatkozó uniós szabályozást.
A Verband Sozialer Wettbewerb német szövetség- amelynek célja többek között a tisztességtelen verseny elleni harc – emiatt indított eljárást a cég ellen. A TofuTown ezzel szemben azzal védekezett, hogy a fogyasztói szokások és e termékek értelmezése sokat változott az elmúlt években. Ráadásul ők minden esetben hozzáillesztették a “vaj”, “sajt”, “tejszín” szavakhoz a növényi megnevezést is, ami egyértelművé tette a termékmegjelölést.
A Bíróságot azonban ez nem hatotta meg. Szerintük ugyanis törvényt sértett a cég, mert a termékek növényi eredetét magyarázó kiegészítések nem befolyásolják az alaptilalmat, miszerint a tej, vaj, sajt, joghurt és tejszín szavakat csak állati eredetű termékekre szabad alkalmazni.
Itt azonban álljunk csak meg egy pillanatra! Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon e négy évvel ezelőtti rendelkezés fog-e finomodni az elkövetkezendő években. A fogyasztói szokások ugyanis igencsak átalakulóban vannak. És nem az állati eredetű termékek irányába hat e változás.
