A napfény gyógyító tulajdonságait az ókortól kezdve nagy figyelem kíséri: az asszírok célzott napfénykúrái vagy a rómaiak házainak tetején kialakított természetes szoláriumok mind kiváló példák a hélioterápia korabeli alkalmazására.
A napfényfürdőzést számtalan betegség gyógyítására javasolták (pl. bőrbetegségek, asztma, májbaj, epilepszia, idegbántalmak). Hippokratész a Kr. e. 5. században részletes leírást is adott arról, miként használják a betegek a napfény gyógyító hatását. A kezelés során betegeinek arcát, fejét hűvös, nedves kendővel védte.
A hélioterápia a 20. század közepéig örvendett nagy népszerűségnek. Manapság egy mesterséges eljárást, a fototerápiát alkalmazzák helyette, ami a napfény hatásos komponenseit tartalmazza annak káros sugarai nélkül.
Nyár, napfény, egészség?
A nyári hónapok természetesen mi másról is szólhatnának, mint a pihenésről, aktív kikapcsolódásról és egyúttal a napfény jótékony hatásairól és a barnulásról. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben egyre több olyan információ jutott napvilágra a napozás veszélyeiről, amelyek sokunkat elbizonytalanítanak. Néha már az az érzése az embernek, hogy napon tartózkodni kész életveszély, miközben az egészségügyi portálok az egész lakosságot sújtó súlyos D-vitaminhiányról cikkeznek.
Emlékszem, gyerekkorunkban használtunk ugyan ilyen-olyan napozókrémet, de nem okozott különösebb riadalmat az, ha megkapott bennünket a nap, vagy ne adj’ Isten leégtünk. Otthon valamilyen házi gyógymóddal orvosolták a szüleink a dolgot, de nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a bőrvédelemnek. Ez s szemlélet -nagyon helyesen – mára gyökeresen átalakult.
Sajnos én hónapokig részese voltam egy közeli hozzátartozóm betegségének, aki a későn felfedezett bőrrák, majd az erre kapott kezelések mellékhatásaként nagyon súlyos állapotba került és meghalt. Az ő bőre is rendkívül érzékeny volt, de ennek ellenére órákat dolgozott a napon a kiskertjében mindenféle fényvédelem nélkül.
Egészséges barnulás?
Ma már tehát egyre gyakrabban olvashatunk, hallhatunk róla, hogy a napsugarak UVA és UVB sugarai károsítják bőrünket, és a túlzásba vitt napozás sajnos akár bőrrákot is okozhat.
Le kellene tehát mondani a napfürdőzésről?
Semmiképp! Ugyanakkor a külső védelem (bőrvédő készítmények mellett) belülről is felkészíthetjük szervezetünket és bőrünket a napfény biztonságos élvezetére. Hogy mit kell ehhez használnunk?
A barnulásért felelős és a bőr védekező képességét és regenerálódását elősegítő béta-karotin lesz ebben segítségünkre.
A béta-karotin az A-vitamin provitaminja ( elővitaminja). A béta-karotinból A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet képes hasznosítani. Ugyanakkor a béta-karotin nem csak az A-vitamin elővitaminja, hanem önálló biokémiai funkciója is van: igen erős antioxidáns ugyanis. Ez azt jelenti, hogy semlegesítheti azokat a szabadgyököket, amelyek bizonyos krónikus betegségeket okoznak. A szabadgyökök a sejtanyagcsere melléktermékei és keletkezésükhöz a környezeti hatások (így pl. a túlzott napsugárzás) is hozzájárulnak.
A béta-karotin tehát képes tehát közömbösíteni a káros anyagokat, és egyúttal fizikai szűrőként viselkedik, és megvédi bőrünket a káros UV sugaraktól.
De hogy juthatok béta-karotinhoz?
Béta-karotinhoz zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával juthatsz.
Érdemes sárgarépát, sütőtököt, fejes salátát, céklát, sárgadinnyét és sárgabarackot, spenótot és petrezselyemzöldet enni, de ne felejtsd ki az étrendedből a paradicsomot, zöldborsót,meggyet sem. Ezek mind értékes béta-karotin források.
Felnőttek esetében a napi 750 mikrogramm az ajánlott bevitel, de azt jó tudni, hogy szerencsére, a béta-karotint nem lehet túladagolni. A szervezetünk ugyanis annyit alakít át belőle A-vitaminná, mint amennyire szüksége van.
Amennyiben úgy érzed, nem tudsz a megfelelő béta-karotin bevitelre figyelni, akkor számtalan étrend-kiegészítőt (akár olaj, akár kapszula vagy tabletta) találsz, amely tartalmazza a szükséges mennyiséget.
+ 1 TIPP: Nyaralás előtt 1-2 héttel már érdemes bőrödet és szervezetedet is felkészíteni a béta-karotin bevitellel a napozáshoz!