Van még olyan ember, aki ne hallott volna az adalékanyagokról? Erősen kétlem.
Az élelmiszer adalékanyagok olyan az élelmiszerekben előforduló idegen anyagok, amelyeket szándékosan tesznek bele az élelmiszergyártók. Hogy miért?
Elsősorban azzal a céllal, hogy segítségükkel biztonságos élelmiszert (jobb eltarthatóságot, a tápérték megőrzését) és könnyebb feldolgozhatóságot biztosítsanak. Az adalékanyagoknak köszönhetően az élelmiszeripar egyre szélesebb választékot tud nyújtani vásárlóknak, akiknek egyre több igénye lesz az élelmiszerekkel kapcsolatban is.
Az adalékanyagok közé soroljuk az élelmiszer-színezékeket, az édesítőszereket és tartósítószereket, antioxidánsokat, savanyúságot szabályozó anyagokat, sűrítőket és zselésítőket, stabilizátorokat, ízfokozókat és egyéb vegyületeket.
Az élelmiszer adalékanyagokról egyre több és több információ lát napvilágot, sokszor azonban meglehetősen egyoldalú és negatív tálalásban. Az adalékanyagok mesterséges mérgek, a modern kor titkos gyilkosai- ilyen és ehhez hasonló sarkalatos vélemények látnak napvilágot újra és újra.
Azért némiképp nem árt árnyalni ezeket a kijelentéseket!
Egyrészt az adalékanyagok használata korántsem újkeletű dolog. Másrészről az adalékanyagok nem a modern élelmiszeripar találmányai, bár kétségtelenül a 20.században indultak el hódító útjukra. Ugyanakkor már óegyiptomi papiruszokon is olvashatunk arról, hogy az élelmiszereket miként színezték és fűszerezték. Az élelmiszer-tartósításban pedig a rómaiak léptek óriásit előre, és ők voltak azok, akik elsőként vontak ki természetes aromaanyagokat gyümölcsökből.
És ezzel el is jutottunk egy másik rendíthetetlennek tűnő tévhithez, miszerint az adalékanyagok mesterséges dolgok élelmiszereinkben. Valójában az élelmiszer-adalékanyagok eredetük szerint több csoportba sorolhatók:
“A természetes adalékanyagok az élelmiszer nyersanyagokban is megtalálhatók. A természetes eredetű adalékanyagokat is természetes anyagokból állítják elő, ám csak az eljárás során alakulnak át a kívánt anyaggá. A mesterséges adalékanyagok nem találhatók meg a természetes élelmiszerekben, hanem szintetikus úton előállított kémiai anyagok”-olvashatjuk a Nébih tájékoztató anyagában.
Szakik Düsseldorfból
Az adalékanyagok témája, egészségkárosító hatása és az ezeket taglaló körlevelek, kézről kézre és szájtról szájtra járó, tuti biztos forrásból származó információs anyagok szinte minden nap felbukkannak valahol. Az internet, a közösségi média pedig megfelelő platformot is biztosít ezek gyors terjesztéséhez.
Már több évtizede kering például ez az adalékanyagokat felsoroló és veszélyességüket taglaló körlevél hazánkban is.
Gyorsan lépjünk túl az olyan apróságokon, mint a kissé idegenül ható kifejezés (étel kiegészítők), helyesírási hiba (erőssen) és gyenge fogalmazási készség (Vigyázat a következő összetevőkre és élelmiszerekre), hiszen nem nyelvtan órán vagyunk. Bár ezeket a sorokat olvasva bizony kissé meginog a hitem abban, hogy ezt az akkurátusan összeállított listát valóban a Düsseldorfi Egyetem szakavatott orvosai állították össze. Tudjuk ezt be a gyors és lelkes magyar fordító pontatlanságának.
A lényeg első olvasatra látható: ezek a körlevelek, ahogy a fenti példa is mutatja, sohasem mulasztják el hangsúlyozni, hogy a legtöbb adalékanyag minimum rákkeltő, és természetesen az egészségünk ellen való legnagyobb bűn. De vajon miért van a több millió termék közül pont ez a néhány terméknév van megemlítve? Rejtély.
Kamu körlevelek
Ennek a levélnek számtalan változata kering a netes és neten kívüli világban is, sőt maguk a terjesztők is átalakítják időről időre a listát. A felsorolás egyébként nem teljes, és ellentmondások is vannak benne.
És gondolom, nem lepődtök meg, ha elárulom: semmi köze a düsseldorfi egyetemhez., ami elhatárolódott a listától.
Néhány praktikus információ az adalékanyagokhoz
- Bizonyos adalékanyagok túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Ez lehet allergia vagy intolerancia.
- Az intoleráns tüneteket többnyire mesterséges színezékek, tartósítószerek, mesterséges édesítőszerek, ízfokozók-és állományjavítók váltják ki. Ez az össz-lakosság 0,01-0,23 % -át érintheti.
- Az adalékanyagok hosszútávú hatásairól számtalan híresztelés kering a köztudatban. Az egyik ilyen leggyakrabban emlegetett híresztelés, hogy daganatos betegséget okoznak. Amit ezzel kapcsolatban ki lehet jelenteni: ezeket az adalékanyagokat mindig egyenként vizsgálják, és nincs pontos információnk arról, hogy többféle adalékanyag miként hat a szervezetünkre, és miként hatnak egymásra. Így – még ha biztonságosnak is tekinthetőek – összhatásuk kiszámíthatatlan. Éppen ezért mindenképpen érdemes étkezésünket a tisztább táplálkozás felé fókuszálni. Igyekezzünk tudatosan megválasztani alapanyagainkat, és lehetőleg kerüljük a feldolgozott és átalakított élelmiszereket.
- Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása nem az élelmiszeripar titkos összeesküvésére épülő, a profitot növelő tudatos mérgezés. Hazánkban ugyanúgy, mint a fejlett országokban, nagyon szigorú feltételekhez van kötve:
“Amennyiben egy gyártó egy új adalékanyagot kíván értékesíteni, bizonyítania kell, hogy az anyag megfelel a biztonságos felhasználási feltételeknek, és csak ezután kaphat engedélyt a forgalmazására (adott felhasználási szint mellett). Az engedély kiegészülhet egyéb felhasználási feltételekkel is, ezáltal garantálják, hogy a fogyasztók asztalára kizárólag ártalmatlan élelmiszerek kerülhessenek”-olvasható a már említett Nébih-állásfoglalásban.
És még valami! Ne dőljünk be az interneten keringő ehhez hasonlatos körleveleknek. Néhány kattintással ellenőrizhetjük, hogy valójában átverés áldozatai vagyunk. A fenti körlevéllel kapcsolatban már 2001-ben kiadott egy állásfoglalást az OETI, amelyből azonnal kiderül, hogy a Düsseldorfi Egyetem elhatárolódott ettől a levéltől.