Több életmód előadáson és különféle életmód fórumon felbukkanó kérdés, hogy vajon meg kell-e mosni az aszalt gyümölcsöket fogyasztás előtt.
Bevallom őszintén, soha nem fordult meg a fejemben, hogy a mazsolát vagy vörös áfonyát, amelyet a leggyakrabban fogyasztunk, csap alá tartsam, és csak alapos mosás után egyek belőle. Lehet, hogy hiba volt?
Megkérdeztem néhány ismerősömet, aki az átlagosnál jobban odafigyel az étkezésére, hogy vajon lemossa-e az aszalt gyümölcsöt fogyasztás előtt.
A válaszok elég egyformák voltak:
“Nem mostam meg soha. Csak kieszegetem a zacskóból”.
“Sosem gondoltam erre. Nem”.
“Az aszalt gyümölcsöt? Hát, nem mosom meg. Miért, baj?”
Ezek szerint mi még nem vagyunk elég egészségtudatosak? No, de miért is kellene lemosni az aszalt gyümölcsöket? – merül fel jogosan a kérdés.
Akik a mosás mellett kardoskodnak, többféle indokot is felsorakoztatnak.
Nézzük a legjellemzőbbeket!
Kosz, szennyeződések
Vannak olyan aszalványok, amelyek egész egyszerűen koszosak. Többen is állítják, hogy ide tartozik például a mazsola, a datolya és a füge, aminek a felületén homok és más szennyeződés is lehet. Ez ügyben nincs tapasztalatom, de abban van igazság, hogy például a zacskózott szemes terményeket -mindig érdemes alaposan lemosni (rizs, bulgur, vörös lencse), mert meglepően koszosak tudnak lenni. Nem is hinnénk…
Növényvédőszer-maradványok
Vajon okozhatnak-e galibát az aszalt gyümölcsökben lévő növényvédőszer-maradványok?
Kiss Zsigmond, kertész üzemmérnök a következőket mondta el nekem:
” Az aszalt gyümölcsnél az lehet a gond, ha olyan helyről származik, ahol még a nálunk már betiltott növényvédő szert használják. Az is betöményedhet, mert az esetleges engedélyezett szermaradvány a gyümölcs egy egységnyi mennyiségére vonatkozik. Ha aszalják, víz párolog el, és elvileg annyiszorosa lesz a szermaradvány, ahányad részére csökkent a gyümölcs egységnyi mennyiségének a súlya. Könnyen előfordulhat, hogy így bőven meghaladja aszalás után a határértéket. Persze számolni kellene azzal is, hogy az aszaláskori felmelegedés mennyire gyorsíthatja fel a szerek lebomlását, illetve a bomlástermék nem ártalmas-e az egészségre. Egy biztos, a hatóság képtelen minden szállítmányt ellenőrizni “.
Úgy tűnik, ez esetben sincs sok értelme tehát az aszalványok mosásának.
És mi a helyzet a kén-dioxiddal?
A mosáspártiak azt is állítják, hogy a veszélyesnek titulált kén-dioxidot szeretnék eltávolítani az alapos mosással-áztatással, mert az nem tesz jót az egészségnek.
De mit keres a kén-dioxid az aszalt gyümölcsökben?
A kén-dioxidos kezeléssel a gyümölcs színének a megőrzése a cél, de ez a kezelés csökkenti gyümölcs mikrobaszámát is. Érdekesség, hogy amennyiben napon aszalják a gyümölcsöt, az szintén mikrobapusztító hatású.
A kén-dioxid valóban allergizáló hatású lehet az arra érzékenyeknél: émelygés, hányás, hasmenés, fejfájás jelentkezhetnek. Asztmás betegek esetében pedig akár asztmatikus rohamot is kiválthat. Éppen ezért rendelet (1169/2011/EU) szabályozza, hogy erről tájékoztatni kell a fogyasztókat a termék címkéjén, ráadásul elütő betűtípussal vagy színnel kell a figyelmet felhívni.
Mit lehet tenni a kén-dioxiddal kezelt aszalt gyümölcsökkel?
Többnyire kétféle módon igyekeznek a fogyasztók csökkenteni a kén-dioxidot az aszalt gyümölcsök esetében: van, aki a váltott (hideg és meleg vizes) átmosásra és áztatásra esküszik, de külföldi oldalakon akár 5-10 perces forró (95-100 fokos) vízben történő főzést is javasolnak. Elképzelhetjük, hogy milyen hatással lehet mindez az aszalt gyümölcs élvezeti értékére.
Másrészt az aszaláskor a gyümölcsöt legtöbbször kén-dioxid vizes oldatában áztatják, és csak kis hányadát lehet egy egyszerű mosással eltávolítani.
Ha tudatosan szeretnénk elkerülni a kén-dioxidot, akkor egész egyszerűen keressünk olyan aszalt gyümölcsöket, amelyek előállításához nem használtak ilyesmit (kén-dioxidtól és származékaitól mentes). Érdemes a bio termékek címkéjét is átböngészni, mert a bio termékek előállításakor is használható kén-dioxid (E 220).
Természetesen még biztonságosabb, ha mi magunk aszalunk otthon saját gyümölcsöt.
A szakértő tippje az otthoni aszaláshoz
“Azt ajánlom, hogy ismert előéletű, nem permetezett gyümölcsöt, zöldséget aszaljunk, szárítsunk. Aszalás előtt érdemes megmosni, és napon szikkasztani a terményeket.
Terjednek a sörkollektorral fűtött aszalók: ezekben kíméletesebb, természetes módon veszti el a a víztartalmát a gyümölcs. Egy ilyen aszaló akár egy kiszuperált hűtőszekrényből is készíthető, alul-felül egy 100 mm-e lukat kell vágni rá, felül egy sapkát kell a kivezető csőre tenni, ott távozik a párás meleg levegő, alul pedig bele kell vezetni a sörös dobozokból a forró levegőt.
A szekrényt egy állványra állítva alulról beáramlik a meleg, átjárja, felmelegíti, és felül kiáramlik. A hűtőpolcok helyére kell perforált polcokat készíteni, nagy tömegű élelmiszer szárítható anélkül, hogy a szabadban szennyeződne, és ingyen van az energia”.
És mit mondanak a gyártók?
Négy olyan céget (Naturfood, Kalifa, Tündérkert, Naturtrade) kerestem meg, aki aszalt gyümölcsök forgalmazásával foglalkozik.
Közülük hárman válaszoltak arra kérdésemre, hogy szükséges-e az általuk forgalmazott aszalt termékeket megmosni.
A Naturfood a következőket írta: “Az aszalványaink fogyasztásra kész állapotban kerülnek csomagolásra, így nem szükséges fogyasztás, felhasználás előtt megmosni”.
Az Éden Prémium aszalványokat forgalmazó Naturtrade pedig a következőt válaszolta: “Ezeket a termékeket nem szükséges megmosni. Kibontás után egyből fogyaszthatóak”.
A Kalifa a következő részletes választ küldte: “Termékeinket rendszeresen ellenőrizzük. Termékmintákat akkreditált laboratóriumokban vizsgáltatjuk. A vizsgálati eredmények megfelelnek a hatályban lévő rendeleteknek, törvényi előírásoknak. Ennek ellenére van olyan termék, például a mazsolák, melyeket a háziasszonyok meg szoktak mosni. A többi aszalt gyümölcsöknél nem terjedt el ilyen szokás. Természetesen, ha valaki úgy érzi biztonságosabb, megmoshatja a termékeket. Áztatásuk nem javasolt, mert az már minőségromlást eredményez, valamint mosás után nem tanácsos napokig tárolni!”