Húshagyókedd? Hamvazószerda? Mit jelentenek ezek a kifejezések? És vajon milyen üzenetet hordoz a böjt a modern kor emberének?
Az egyházi évben a húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap. Ahogy a neve is elárulja, ekkor lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyókeddet a hamvazószerda követi, amely a 40 napos nagyböjti időszak kezdete, ami a hívők számára egyfajta előkészületi idő a húsvét megünnepléséhez. Hamvazószerdai szokás a hamvazás, amikor régen- a vezeklés jeleként- hamut szórtak a fejükre a hívek. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. „Porból vagy és porrá leszel”-halljuk a paptól, aki hamuval rajzol keresztet a homlokunkra ilyenkor.
Böjt és Biblia
A böjtről, böjtölésről számtalan helyen olvashatunk a Bibliában, ám az evéstől (néha ivástól) való tartózkodás mindig szoros kapcsolatban állt valamilyen lelki folyamattal. A böjt oka lehetett az engesztelés vagy a gyász kifejezésének jele, az Úr irgalmának elnyerése vagy hogy nehéz feladatok, küldetések előtt erősítést nyerjenek általa.
Mózes 40 napig böjtölt a Sinai-hegyen, mikor átvette Istentől a Tízparancsolatot: „Ő tehát ott volt az Úrnál, negyven nap és negyven éjen át. Kenyeret nem evett, vizet nem ivott, és felírta a táblákra a szövetség tíz igéjét”. (Kiv. 34,28)
Eszter királynő felhívására a zsidók háromnapos böjtbe kezdtek, amikor Hámán megparancsolta, hogy minden zsidót pusztítsanak el és javaikat kobozzák el: “Három nap és három éjjel ételt meg italt ne vegyetek magatokhoz, és én is így fogok tenni szolgálóleányaimmal együtt”. (Eszt 4,15-16) A zsidók pedig megmenekültek.
Ninive lakói is 40 napig böjtöltek Jónás felhívására, aki Isten pusztító ítéletével fenyegette meg őket, így végül elkerülték az Úr pusztító haragját (Jón 3,7-10).
Sokunk által mégis leginkább Jézus böjtje a legismertebb a Bibliában. Máté és Lukács evangéliuma szerint Jézus a pusztában böjtölt 40 napig, ahol az ördög megkísértette. Ez idő alatt nem vett magához táplálékot.
Böjt és lelki munka
A keresztények számára a hamvazószerdától a húsvétig tartó 40 napos böjt jóval több volt, mint az étkezés megszorítása. A böjt lényege ugyanis a bűnbánat és az áldozatvállalás. A böjtnek semmi értelme, ha nem kapcsolódik össze egy mély lelki munkával, amelynek mi más célja is lehetne, mint önmagunk jobbá válása.
Hamvazószerdától minden olyan dologról lemondunk, ami eltávolít ettől a belső lelki munkától, ezek közé tartozik az étel is. Ez a 40 nap tehát egy felkészülési időszak, hogy a hívők méltóképpen megünnepelhessék Jézus feltámadását.
Hogy böjtöltek régen?
A katolikus rend szerint csak hamvazószerdán és nagypénteken kell szigorú böjti napot tartani, míg a többi böjti napon a felnőtt hívők eldönthetik, hogy böjtölnek-e vagy sem. Ez azonban érdekes módon szőtte át a hétköznapi szokásokat is.
Nagymamám, sőt anyósom is tartotta magát ahhoz a háztartáshoz, amelyben hétköznap szerdán és pénteken nem kerülhetett hús az asztalra még böjti időszakon kívül sem. Mi pedig egész egyszerűen megszoktuk: ez volt a dolgok rendje, és egyúttal jól kiszámíthatóvá tette a hétköznapok étkezéseit is.
A böjt a régi néphagyományban természetesen többnyire a hústalan és zsírtalan étkezést jelentette, de volt, ahol a fehér ételektől is tartózkodtak (tej, tojás, túró), és csak azt ették, amit a harmat nevelt (szigorúan növényi táplálékokat).
Faluhelyen hamvazószerdán elrakták az év közben használt konyhai edényeket, mert zsíros ételek edényeit egyáltalán nem használhattak a böjti étkek elkészítéséhez. A böjtre tudatosan készültek: már az előző évben félretették például a böjti napokra az aszalt gyümölcsöket.
Volt, ahol a böjti napokon szigorú aszkézisben éltek: csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket ettek naponta csak egyszer. Az étkezés megszorítása mellett pedig sok helyen a házas élettől, dohányzástól, alkoholfogyasztástól is tartózkodtak.
Hogy böjtölünk ma?
Úgy látom, hogy böjt sokak számára egyfajta trendi szokássá vált. “Elmegyek böjtölni. Részt veszek egy léböjt kúrán. Aztán beszámolok róla a Facebookon is”-sokszor ez az érzésem, amikor egy-egy ismertebb személy részletesen beszámol böjti munkájáról, amit valamilyen szuper szálláshelyen, a társadalomtól (de a nettől nem) elvonulva tölt.
A tél vége felé már egyre több böjtöléssel foglalkozó hirdetésre bukkanunk, ahol az egészségmegőrzés, a méregtelenítés és megújulás szavakkal operálva csábítják az érdeklődőket. Van, ahol előadásokkal színesítik és ezoterikus -spirituális élményekbe burkolják a megtisztulni vágyók igényeit.
A böjt alatt manapság is elsősorban a hús elhagyását értjük, de számtalan kombinációban és formában szoktak böjtölni. Mindegyik módszer lényege a szervezet tehermentesítése. Ez történhet gyümölcsök és zöldségek levével (léböjt), vagy szilárd nyers étrenddel (ekkor csak növényeket, zöldségeket ehetünk). Van, aki bővített nyers étrenddel böjtöl, vagyis a nyers ételek mellé teljes kiőrlésű rozslisztből készült kenyeret is fogyaszt, míg mások gyümölcsnapokat tartanak. Fontos viszont, hogy saját kútfőből, ötletszerűen ne vágjunk bele a böjtölésbe, és egészségünket se tegyük kockára! Mindig meghatározott céllal és ideig tartson a böjtünk.
Nem árt tudni, hogy a böjtnek többféle kellemetlen mellékhatása is lehet: ilyen például a fejfájás, a kiszáradás vagy a gyomorégés. Ha valamilyen betegséggel küszködünk, böjt előtt mindenképpen kérjük orvosunk tanácsát! Terhes, szoptató nők, gyerekek ne böjtöljenek, mint ahogy idősek esetében is nagyobb körültekintést igényel egy-egy időszakos böjt.
Az időszakos böjtölés egyébként számtalan pozitív hatással bír: jót tehet koleszterinszintünknek, csökkentheti a magas vérnyomást és javítja inzulin- érzékenységünket is. Emellett testsúlyunkat is optimalizálhatja.
A böjt egy modern, és igen érdekes formájáról (egyfajta időszakos böjtről) írtam nemrégiben a Buddha-diéta kapcsán. Olvastad már?