Emlékszem, néhány éve, a szilveszteri szezont megelőzően virsliket teszteltek valamelyik újság szerkesztői. Az egyik nagyáruház saját márkás termékéről nemes egyszerűséggel csak annyit írtak, hogy első ránézésre olyan, mint egy háromnapos norvég vízi hulla.
Azt hiszem, sokunknak vannak hasonló élményei.
Rám például kifejezetten kérdő tekintettel pislognak ki a pult mögül, amikor olyan csirkemellsonkát kérek, amely szója helyett húst tartalmaz. Méghozzá nem csak nyomokban.
Fárasztó vagy sem, de én az a típusú vevő vagyok, aki szívesen bogarássza át a termék alapanyagait. Nem, nem vagyok szőrszálhasogató, csak minél kevesebb szemetet akarok enni.
Kisöprik a húsipari hulladékot
Nem tudom, mennyire ismert a fogyasztók előtt, hogy idén igen jelentős változások léptek életbe az élelmiszeriparban. Júliusban lépett hatályba az ún. virslirendelet, októberben pedig a kenyérrendelet, melyről korábbi posztomban is részletesen beszámoltam. Mindkettő a Magyar Közlönyben olvasható.
A szabályozás hátterében egyértelmű szándék áll: a vásárlók korrekt tájékoztatása arról, hogy milyen élelmiszeripari terméket vásárolnak meg a boltokban, illetve hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő, Magyarországon hagyományosan előállított hústermékek jobb minőségben készüljenek.
Hogy egy egyszerű példát mondjak: amennyiben virslit vásárolsz, akkor az esetben lehet virslinek hívni, ha az Élelmiszerkönyvben meghatározott paramétereknek eleget tesz.
Húsbavágó változások
Az Élelmiszerkönyv idevágó rendelkezései a termékek sótartalmát, a zsír-, víz-, fehérjetartalmát és a készítmények hústartalmát, illetve az előállítási technológiákat szabályozzák. A szakemberek szerint a módosításnak köszönhetően remélhetőleg javulni fog a hazai és külföldi termékek minősége is.
Nézzük, melyek a legfontosabb változások!
A legfontosabb változás, hogy nem lehet a hústartalomba beleszámolni az ún. MSM-et. Ez a rövidítés egy angol kifejezésből, a Mechanically Separated Meat szóból származik, és a csontokról mechanikalilag lefejtett húst jelenti, ami igazából egyfajta melléktermék.
És hogy mit takar pontosan az MSM? Húscafatokat, zsírt és inakat, gerinc-és csontvelőt valamint ízületi folyadékot.
Nem túl gusztusos felsorolás, ugye?
Pedig hányszor szaladtam már én is bele olyan kórházból hozott, dietetikus által összeállított diétás étrendbe, amin szerepelt a párizsi.
Sokunk bizalmatlanságát alapozta meg, hogy a korábbi költséghatékony gyakorlat a húsipari melléktermékeket is beleszámolta a készítmények hústartalmába. Így kerülhettek az asztalunkra minősíthetetlen virslik vagy épp felvágottak. ennek azonban most vége!
Egyes termékcsoportokban, termékekben ugyan felhasználható az MSM is, de csak legfeljebb tíz százalék mennyiségig, és azt a termék címkéjén az összetevők között külön jelölni kell.
Hogy változik egyes népszerű termékek hústartalma?
Hány százalékos hústartalommal kell rendelkeznie az egyes húsipari készítményeknek?
A virsli és párizsi (parizer): 51 százalék (eddig 40 százalék volt)
A Zala felvágott: 60 százalék (eddig 50 százalék volt)
A csemege Debreceni: 55 százalék (eddig 45 százalék volt)
A sütni való kolbász: 65 százalék (eddig 50 százalék volt)
A krinolin és szafaládé: 55 százalék(eddig 40 százalék volt)
A téliszalámi-szabály kiegészül azzal, hogy a termék nem tartalmazhat rekesz- és rágóizmot csak húst, szalonna alapanyagot és fűszereket.
A máj- és májas termékekben, valamint májkrémekben a minimális májtartalom 25 százalékra emelkedik.
A parasztsonka és a parasztlapocka külön-külön meghatározás alá került, viszont mindkét terméket egészben kell érlelni legalább 30 napig és csak ezután lehet darabolni.
Kevesebb só, zsír-és víztartalom a húskészítményekben is!
Ahogy a kenyérrendeletben is kiemeltem, a virslirendeletben is szabályozzák a termékek sótartalmát. Mondanom sem kell, hogy csökkenést ír elő az új szabály.
A pácolt, nyers sonkáknál fokozatosan öt, a főtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra kell csökkenteni a sótartalmat.
Emellett csökken a zsír- és víztartalom, és több termékcsoportnál növekedett az elvárt legkisebb fehérjetartalom is.
Mennyi az annyi?
További jelentős változás, hogy a húskészítményeknél azt az állatfajt kell megjelölni a terméken, amelyet legalább 70 százalékban tartalmaz az adott termék.
Amennyiben a termékben egyik állatfaj hústartalma sem éri el a 70 százalékot, a megnevezésben – mennyiségi csökkenő sorrendben – fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, amelyekből a termék hústartalma származik.
Őshonos állatok, vad és tenyésztett vadból készült termék esetén esetében pedig még szigorúbb a szabály: a megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta, illetve állatfaj neve, ha a termék hústartalmának legalább 80 százaléka az adott állatfajtából, illetve állatfajból származik.
És mindez miért jó nekünk?
A Magyar Élelmiszerkönyv-előírásban meghatározott húskészítmény és előkészített hús megnevezések és minden egyéb paraméter a Magyarországon forgalomba hozott termékekre – így a külföldről behozott termékekre is – vonatkozik.
A szabályozás célja, hogy ti is, én is jobb minőségű termékekhez jussunk a boltokban. Hiszen senki sem szeretne adalékanyagokat, szójával felturbózott „húskészítményeket” fogyasztani, amelyeknek a termék címkéjén nagyítóval kell keresni a hústartalomra vonatkozó információkat.
A végtelenségig át-és feldolgozott termékek nem szolgálnak valódi táplálékul a testnek. Hamarabb leszel éhes tőlük, és jó eséllyel betegíthetnek.
Forrás: www.elelmiszeronline.hu