Nemrégiben egy piacvezető szénsavas üdítőket gyártó céget kerestem meg, hogy az általunk szervezett terep félmaratonon biztosítsanak versenyzőink számára frissítőket.
Igencsak meglepődtem, mikor kiderült, a 12 éven aluliaknak szervezett futóversenyen illetve sportrendezvényen nem jelennek meg termékeikkel. Termékeiket ugyanis felelős módon, az EU Pledge rendelkezései szerint hirdetik. Hogy ez mit jelent? Mindjárt kitérek rá.
És mi a helyzet a mi választásainkkal?
Vajon szívesen választjuk azon cégek termékeit, amelyek elkötelezettek az iránt, hogy fogyasztóik ne egészségtelen élelmiszereket vásároljanak az üzletekben?
És itt most nem feltétlenül csak bio, organikus gazdálkodásból származó termékekre, reformélelmiszerekre kell gondolni, hanem olyan hétköznapi élelmiszerekre, amelyeket egy átlag ember nap mint nap vásárol a boltokban: felvágott, sajt, joghurt, kenyér, konzervek stb. Olyan készételek, amelyek emberek millióihoz jutnak el, és befolyásolják egyúttal egészségüket és életminőségüket.
Vajon mennyire számít a minőség? Mennyire vizsgáljuk meg az asztalainkra került termékeket?
Hiszen nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy sokszor pont ezek azok a termékek, amelyek számtalan előnytelen tulajdonsággal bírnak, s egészségesnek korántsem nevezhetjük őket. Magas só-és zsírtartalom, kirívóan sok hozzáadott cukor, hiányos és megtévesztő termékcímkék.
És a cégek? Hol van a felelősségvállalás?
Vajon érdekli ezeket a cégeket, gyártókat az, hogy fogyasztóik egészségére milyen hatással vannak az általuk előállított termékek? Attól tartok, a többséget nem igazán.
Egyszer egy reformtáplálkozással foglalkozó előadáson megütötte a fülemet egy mondta: Az élelmiszerboltban semmilyen emberi fogyasztásra alkalmas terméket nem tudsz vásárolni- erős állítás, de sajnos van némi igazság benne.
Vannak azonban olyan cégek, amelyek úgy döntöttek: tudatos változtatásba fognak, és a magyar fogyasztók számára készült termékek összetételét nemzetközi táplálkozási ajánlások mentén fogják kialakítani.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) kezdeményezésére 2014 májusa óta a hazai élelmiszer-feldolgozó vállalatok olyan vállalásokhoz csatlakozhatnak, amelyek a fogyasztók egészséges életmódjának, kiegyensúlyozott táplálkozásának előmozdítását szolgálják. A kezdeményezésről és a csatlakozott vállalatokról saját honlapjukon is tájékozódhatsz
Nézzük, miben szeretnének változtatni a kezdeményezéshez csatlakozott cégek!
- A nemzetközi táplálkozási ajánlások szerinti sóbevitel fokozatos elérése
Nem titok, hogy ez a sóbevitel igen drasztikus csökkentését jelent.
- Az optimális mennyiségű kalóriabevitel
Mivel Magyarországon van Európán belül a legtöbb kórosan elhízott ember, ez igen sürgető feladat. megdöbbentő, de az elhízás részaránya Magyarországon 28,6 százalékos, így erősen megfontolandó szempont a kész élelmiszerek só-, cukor-, zsír- és energiatartalmának optimalizálása.
- A termékek hozzáadott cukortartalmának fokozatos csökkentése
Nos, ez kemény dió. A vállalati termékfejlesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai fogyasztók kifejezetten keresik az édes(ebb) ízt, és nehezen fogadják el, ha ebben változást tapasztalnak. Édesszájú nemzet a magyar. Ezért aztán forgalmuk megtartása érdekében a cégek is csak kis lépésekben tudnak a cukortartalmon változtatni. Számos konkrét termék esetében fordult elő, hogy a vásárlók elutasították kedvenc termékeikben a megszokott édes íz megváltoztatását, így aztán a vállalatoknak vissza kellett térni a régi receptúrákhoz a fogyasztóik megtartása érdekében.
Egyszerűen meg kell tanítani az embereknek, hogy a cukorbevitelt optimális keretek közt kell tartani. Az óvoda, iskola, a házi orvos és a védőnő, a szülők és tanárok- számtalan fórum és lehetőség, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el az üzenet a cukor egészségkárosító hatásáról.
- A csatlakozott cégek hozzásegítik a fogyasztókat a nemzetközi táplálkozási ajánlások szerinti telített zsírbeviteli mérték eléréséhez. Termékeik 80%-ában a zsírtartalom részlegesen hidrogénezett növényolajból származó transzzsírsav szintjét 2019. december 31-ig 1,5 % alá csökkentik
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az energia-bevitelünk 15–30 százaléka származhat zsírokból. Magyarországon ez az arány mintegy 37-38 százalék. Ráadásul a magyar táplálkozási szokások preferálják a telített zsírokat tartalmazó fogásokat, ezért hangsúlyozottan fontos a hazai fogyasztók tudatossága az ajánlott napi zsírmennyiség betartása érdekében az ételek otthoni elkészítése során is.
- A táplálékérzékenységgel rendelkező fogyasztók számára új termékeket vagy termékcsoportokat tesznek elérhetővé
A statisztikák szerint egyre nő azon fogyasztók a száma, akik valamilyen táplálék-érzékenységgel, allergiával rendelkeznek és emiatt valamilyen szempontból speciális összetételű termékeket keresnek. Számukra sokszor nem könnyű ezeknek a termékeknek a felkutatása, ráadásul ezeknek a termékeknek szigorú előírásoknak is meg kell felelniük.
- Az előrecsomagolt termékek 75 %-án (a kötelező tápértékjelölési előírásokon túlmenően) 2017. december 31-ig feltüntetik az egy adagban található tápanyag és energia-tartalom mennyiségeket, valamint a referencia beviteli értékhez viszonyított százalékos értékeket
Igaz, hogy 2016 decemberétől minden élelmiszeren fel kell majd tüntetni az ún. tápértékjelölést, amely az adott termék 100 grammjára vonatkoztatva megadja a főbb tápanyagok (zsír, szénhidrát, cukor, só) és az energia mennyiségét, ám ez információ nem feltétlenül elég önmagában egy átlagos fogyasztó számára (mivel nem pontosan 100 grammot fogyasztunk egy termékből). Ezért célszerű nem csak 100 grammra, hanem javasolt adagra vonatkozóan is megadni a tápanyagok mennyiségét, így a fogyasztók reálisabb képet kaphatnak arról, hogy a valójában mekkora mennyiségű tápanyagot vesznek magukhoz. Tapasztalatom szerint erre nagy szükség van, mert a tápanyaginformációk értelmezésében a vásárlók többsége elveszik.
- A termékek felelősségteljes reklámozása (EU Pledge)
Ennek értelmében az élelmiszeripari vállalatok nem hirdetik termékeiket – a kifejezetten a gyermekek táplálkozási igényeire szabott termékek kivételével – a tévében, nyomtatott sajtóban és interneten olyan médiaközönségnek, amely legalább 50 százalékban 12 évesnél fiatalabb gyermekekből áll. A küszöbértéket utóbb 35 százalékra szigorították.
- Tévéreklámjaikban, termékeik címkéjén és egyéb a termékekhez köthető módon aktív életmódra felhívó üzenetet helyeznek el
- Támogatják és ösztönözik az aktív életmód népszerűsítését szolgáló programokat és kezdeményezéseket
Most pedig nézzük, mely cégek csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez:
Amurex Kft
Bio Fair Trade Kft.
Bonafarm Csoport- Pick Szeged Zrt.
Bonafarm Csoport- Sole Mizo Zrt.
Bonbonetti Choco Kft.
Bunge Zrt.
Chocco Garden Kft.
Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft.
Danone Kft.
Detki Keksz Kft.
Eispro Kft.
Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.
Frieslandcampina Hungaria Zrt.
Házisweets Kft.
Hungerit Zrt.
Intersnack Magyarország Kft.
Kométa 99 Zrt.
Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
Magyar Édességgyártók Szövetsége
Magyar Húsiparosok Szövetsége
Magyar Hűtő és Konzervipari Szövetség
Magyar Pékszövetség
Mirelite Mirsa Zrt.
NAPONTA Élelmiszerkereskedelmi Kft.
Natura Margarin Kft.
Nestlé Hungária Kft.
Piszkei Öko Kft.
Princz Györgyi egyéni vállalkozó
Unilever Magyarország Kft.
Univer Product Zrt.