Miért esznek agyagot a terhes nők?

Miért esznek agyagot a terhes nők?

Miért esznek agyagot a terhes nők?

Miért esznek a világ különböző tájain agyagot a terhes nők? És mi viszi rá az arapapagájokat, hogy az agyagfalba kapaszkodva, csipegessenek, mielőtt élelem után néznének?

Zöldszárnyú arapapagájok-méregtelenítő kúrán?

Amerika erdős, mocsaras területein élnek ezek a különleges madarak. Ha az állatkertben találkozol velük, akkor messziről hallhatod, merre is keresd őket. Amikor ugyanis rendesen kieresztik a hangjukat, akkor több száz méterről is hallani őket.

13649691_1054222984669416_1337801288_n

A zöldszárnyú arapapagájok a díszmadarak óriásai: szépségük, intelligenciájuk és eleganciájuk egészen lenyűgöző. Testtömeg 1,25-1,7 kg, marmagasságuk 130 cm, és szárnyfesztávolságuk 125 cm.

A Szegedi Vadasparkban hosszan figyeltem őket: pompás, hatalmas csőreikkel még a legkeményebb magok héjával is megbirkóznak, erejük még egy harapófogó erejét is felülmúlja.

Ezekkel a csőrökkel a papagájokra jellemző csőrön csüggést is el tudják végezni, hiszen saját testsúlyukat is elbírja.

A zöldszárnyú arapapagájok- ahogy az ismertetőtábláról is megtudhatjuk, igen bátran fogyasztják az esőerdők változatos növényeit, bogyóit és gyümölcseit. Különösebben az sem zavarja őket, ha valamelyik mérgező anyagot tartalmaz, ugyanis ők ösztönösen tudják, miként méregteleníthetik szervezetüket.

13649573_1054223021336079_881628137_n

Hogy miként?

A folyókat kísérő agyagban gazdag partfalakat időnként ellepik, és ebből csipegetnek: a különféle ásványi anyagokból (például a kaolinból) álló agyag ugyanis igen hatékonyan köti meg a méreganyagokat. Ez a viselkedésmód nemcsak ezekre a madarakra, hanem például a tapírokra és erdei kutyákra, az afrikai elefántokra, és denevérekre is jellemző.

A 90-es években a jelenség magyarázatát kutatva végezett érdekes vizsgálatot J. Gilardi, aki papagájokat egy maláriaellenes hatóanyagként is ismert, mérgező alkaloiddal, kinidinnel etetett.

A kísérleti alanyok egy részének lehetővé tette, hogy agyagot csipegethessen, míg a másik csoportnak nem. Ezt követően megvizsgálta, mennyi mérgező anyag jutott a szervezetükbe. Az eredmények megdöbbentőek lettek: abban a csoportban, ahol agyagot is kaptak a papagájok, 60%-kal kevesebb volt a vérükben kimutatható mérgezőanyag szint.  Később ugyanerre az eredményre jutottak a csimpánzok, páviánok, denevérek körében végzett vizsgálatok is.

Az agyag tehát hatékony méregtelenítőnek bizonyul.

Érdekes adalék, hogy az agyag fogyasztása a helyi indiánok körében is megfigyelhető: ők is a vad burgonyák fogyasztásával járó emésztési problémákat igyekeznek megelőzni.

Ásványianyag-pótlás?

Egy másik elmélet szerint a geophagia (földevés) hátterében másféle magyarázat is állhat. Megfigyelték ugyanis, hogy a papagájok csak azon a területen fogyasztanak agyagot, ahol a növények nátriumtartalma alacsony. A folyóparti agyagban ugyanis többszörös koncentrációban van jelen a nátrium. Így vannak, akik úgy vélik, valójában nem a méregtelenítés motiválja az agyagevésre a papagájokat, hanem az ásványi anyagpótlás.  

A földevésnek nemcsak a nátrium, hanem a vas- és kalciumpótlásban is jelentőségteljes szerepe van. És nemcsak az állatok körében.

 

Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes népei körében figyelték meg, hogy a földevéssel véralvadási zavarokat, vérszegénységet gyógyítanak, de a kalciumpótlást is ezzel a módszerrel oldják meg a várandós nők körében Afrikában, az Egyesült Államok déli területein és Indiában.

Egy másik elmélet szerint a terhesség alatt természetes méregtelenítő funkcióként működő hányás okozta ásványi anyag pótlásában van fontos szerepe a földevésnek.

Kovaföld kultusz

Napjainkban is dívik az agyagevés. Számtalan fórumban és ismeretterjesztő oldalon adnak egymásnak tippeket azok, akik kipróbálták már ezt a módszert.

Akik azonban idegenkednek tőle, vagy nem bíznak az agyag minőségében, amihez hozzájutottak, azok egy másik, hasonlóan hatékony módszert választanak: a perui kovaföldet. 

Maga a megnevezés kissé megtévesztő, hiszen nem is földről van szó, hanem hanem ősi kovamoszatok megkövesedett vázáról, melyet por (gyümölcsléhez, turmixhoz vagy vízhez keverve) formájában vagy kapszulázva lehet elfogyasztani.

A kovaföld természetes anyag, amely számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, közöttük is kiemelkedő mennyiségű szilíciumot. Erőteljes méregtelenítő, tisztító hatása lehet a bélrendszeren áthaladva, míg a benne lévő szilícium-dioxid jótékony hatást gyakorolhat a hajra, bőrre és körömre, emellett a csont-és porcképződésre.

A bőr feszesebb, a haj fényesebb, a köröm erősebb lehet, míg méregtelenítő hatására javulhat az általános közérzet.

Aki ki szeretné próbálni, annak tudnia kell, hogy egyéb más kalcium és szilícium tartalmú készítményekkel egyidejűleg nem szedhető.

Kipróbálnád a Perui kovaföldet? Kattints ide! 

Perui kovaföld kapszulázva. Kattints ide!

 

Facebook Comments