Nem bírsz ellenállni a kenyérnek? Csillapíthatatlan vágy gyötör még egy és még egy szelet sütemény után? Egyszerűen nem bírsz leállni a falási rohammal, pedig már nem is vagy éhes?
Sokszor merül fel bennem a kérdés, hogy tudatos, nagyjából egészséges életmódot folytató emberként miért érzem azt, hogy nem bírok ellenállni a kísértésnek?
Miért van az, hogy időnként úgy hat rám bizonyos étel, mint a kábítószer?
Különös, de ilyesmit éltem meg terhességeim alatt, amikor cukorbetegként szigorú diétára voltam fogva. Ekkor – érdekes módon – nem az édességért vesztem meg, hanem a különféle gyümölcsökért, amelyek azonban szintén szigorúan voltak kiporciózva, hiszen szénhidráttartalmukat számításba kellett venni a diéta során.
Nem nehéz kitalálni, hogy érzelmi alapú késztetések húzódnak meg az efféle vágyak és elepedések mögött.
Mit jelent az érzelmi éhség?
Az érzelmi éhség olyan, mint a horrorfilmek ijesztő képkockái, a legváratlanabb pillanatban, mindig hirtelen tör rád. Míg az egyik percben nem vagy éhes, nem is gondolsz az ételre, a következő pillanatban ellenállhatatlan vágyat érzel, és úgy tűnik, majd elepedsz az ételért.
Doreen Virtue Szüntelen éhség című könyvében egyenesen azt állítja, hogy minden hájas testért, minden egyes felszedett kilóért és az ezekből fakadó betegségekért a háttérben meghúzódó ételek iránti sóvárgásunk áll. Amíg ezt nem ismerjük fel, addig kár a fogyásunkon agyalni, és mindenféle szert keresgélni.
Mit tépnél ki a hűtőből?
A szerző szerint a vágy valamilyen konkrét ételre, ételféleségre irányul. Melyek ezek az ételcsoportok?
- csokoládé és az ebből készült krémek, sütik, kekszek, bonbonok, öntetek
- tejtermékek
- olajos magvak és rágcsálnivalók
- folyadékok : alkohol, kávé, kóla
- magas zsírtartalmú ételek
- fűszeres, pikáns ételek
- kenyér és keményítő tartalmú ételek
- aprósütemények, édes tészták
- cukorkák
- gyümölcs/zöldség/saláta
Minden egyes ételcsoport valamilyen üzenetet hordoz, valamilyen mondanivalóval szolgál, hogy miért ezeket akarod.
A sós rágcsik például a stresszevők sóvárgásainak tárgyai, akik feszültségeik miatt szoronganak; a tejtermékek antidepresszáns hatásúak, míg a kenyér és tésztafélék vigasztalást és nyugtatást adnak a stresszes, feszült vagy rémült embereknek.
Hol van a gond?
Virtue szerint az érzelmi evés mindig nyak felett fogan meg. Amikor érzelmileg sóvárogsz egy étel iránt, akkor elsősorban a szájban és az agyban kezdődik a vágy. Gondolataid az adott étel körül forognak, nem bírod kiverni a fejedből, míg szádban újra és újra azt a bizonyos ízt szeretnéd érezni.
Sürget?
Kényszert érzek, nem bírok leállni, nem bírok ellenállni. Csak arra tudok gondolni, hogy megegyem- ilyen és ehhez hasonló a kielégülés iránti vágyaink megfogalmazása.
Úgy érzed, nincs irányítás alatt a vágy. Nem tudod kontrollálni ezeket a sürgető érzéseket.
Valamilyen felzaklató érzés kapcsolódik az éhségedhez?
Stressz ért, megbántottak, szorongsz a feladatok miatt, összevesztél a gyerkőccel. Úgy érzed, présben vagy, amin az étel enyhíthet. Vagyis a sürgető éhség mögött érzelmileg nehéz, feszült helyzetek állnak.
Mintha nem is te ennél?
Szinte észre sem veszed, de bekanalaztál egy vödörnyi jégkrémet. Vagy legyűrtél egy zacskó chipset. Mintha nem is te lennél. Csak adagolod folyamatosan a kaját, de az egész automatikusnak tűnik. Ez az érzelmi evés egyik fontos ismérve!
Akkor is érzed a vágyat, ha már tele vagy?
Hiába laktál jól, még egy és még egy újabb falat lecsúszik. Fizikailag már jóllakottnak kellene lenned, és mégis továbbeszel. Miért? Doreen Virtue szerint azért, mert érzelmeidet szeretnéd kordában tartani, lenyomni.
És még bűnösnek is érzed magad?
Ez aztán a 22-es csapdája: tudod, hogy azért eszel, hogy jobban érezd magad. Aztán csak rosszabbul leszel a feltörő negatív érzések miatt. Fogadkozol, hogy legközelebb ellenállsz, hogy belevágsz végre a fogyókúrába, és egészséges ételekre váltasz.
Oké, de mi a francot tegyek?
A szerző szerint sokszor nem egyszerű felismerni, hogy valódi fizikai éhséget érzünk, vagy épp érzelmi túlevéssel állunk szembe Ez sok gyakorlást és türelmet igényel.
De vajon miként tudsz megszabadulni a zabálás ördögi köréből? Hogy fogsz ellenállni az éjszakai megőrülésnek, amikor legszívesebben feltépnéd a hűtőt, és kirámolnád? Hogy mondj nemet a sokadik falatra, amit már te is érzel, hogy sok lesz?
Virtue öt lépéslépéses akcióterve
- 15 perces STOP
Amikor rádtör a falási roham, és az érzelmek kezdenek beborítani, írj ki magadnak egy enyhülési szakaszt. Ez legalább 15 percig kell, hogy tartson!
Ez alatt a 15 perc alatt végezd el a következő pontban leírtakat, és ne egyél semmit!
Ha végrehajtottad a következő 4 lépést, és ezt követően is szeretnél enni, akkor tedd meg!
- Minél messzebb az ételtől!
Fizikailag is távolodj el az ételtől! Menj ki a konyhádból, hagyd ott a hűtőt, spájzot, dugikajákat, akár menj el otthonról, ha ez segít!
A szerző szerint ezt akár odáig kell fokozni, hogy az adott ételt meg kell semmisíteni. Ez talán drasztikusan hangzik, de időnként hatásos. Sajnos jómagam is bele tudok esni a csokievés őrületébe, ha töményen és nagy mennyiségben felszaporodik belőlük az ünnepek környékén. Ilyenkor a silány minőségű csokikat egész egyszerűen kidobom. Ez van. 1-2 táblányi maradhat.
Rágcsálnivalók, nassolnivalók nálunk már évek óta nincsenek a spájzban.
- Ha a szádban szeretnéd érezni az adott ételt, megtapasztalni az adott ízt, akkor igyál meg egy nagy pohár vizet vagy moss fogat gyorsan!
A száj megtisztításával megszabadulhatsz a vágyott íztől, ami után sóvárogsz. A víz azért is praktikus, mert sokan összetévesztik az éhséget a szomjúsággal, és előfordulhat, hogy csak vízre van szüksége a szervezetednek.
- Készíts érzelmi adóbevallást!
Tedd fel a kérdést: mit érzek? Feszült vagyok? Mitől?
Tudni fogod rá a választ rögtön! :
Azért eszem, mert anyám épp rámvágta a telefont, és feszült lettem tőle.
Azért eszem, mert görcsbe rándul a gyomrom, ha a holnapi vizsgára gondolok.
Azért akarok falni, mert nem sikerült a mai napom.
Az érzelmi önbevallás nagyon sokban tudja enyhíteni a feszültséginkből fakadó evési kényszert
- Ezt a negatív érzést cseréld fel önmagad szeretetével!
Ehhez idézz fel valamilyen kellemes, izgalmas emléket a múltadból. Egy ünnepi pillanatot, egy boldog életeseményt, egy gyermekkori emléket.
Engedd, hogy ez az érzés teljesen eltöltsön, és beborítsa negatív érzéseidet, hogy az izgatottság, az elégedettség és a boldogság érzése járjon át!
Ugye te is tudsz ilyet?
Rögzítsd ezt a pillanatot, és erősítsd meg az alábbi mondatot magadban: „Megbocsátok magamnak, elfogadom magam, és bízom magamban”
Sok sikert neked!
A poszt megírásához használt forrás: Doreen Virtue: Szüntelen éhség. Édesvíz Kiadó. Bp. 2013.