Kriván Kati már nagyon sok helyen kipróbálta magát: dolgozott az építőiparban, az egészségügyben és a kereskedelemben is. Jelenleg vállalkozóként dolgozik Kisteleken, ahol egy kis ABC-t üzemeltet.
Kati lelkes támogatója az itteni sportéletnek, ő maga is aktívan sportol, és nemrégiben arra kért, üljünk le beszélgetni arról a tetoválásról, amit idén csináltatott.
Tetoválás extrákkal
A Diabetes tetoválás ötlete 2017-ben született meg egy németországi művész, Marton István kezdeményezésére, aki az első ilyen életmentő tetoválást elkészítette. A kezdeményezés célja, hogy segítsenek a cukorbetegeknek egy esetleges hipoglikémiás roham esetén. Magyarországon Zsoldos Péter tetoválóművésznek köszönhetően, aki maga is érintett a betegségben, egyre több tetoválószalon vállalta, hogy elkészíti az egységes küllemű mintát. (forrás)
Hogy is néz ki ez a tetoválás?

Egy kék körben a T1 vagy T2 feliratot helyezik el, értelemszerűen attól függően, milyen típusú cukorbetegséggel küzd a páciens, ezalatt pedig a Diabetic szó található, a “cukorbeteg” angol megnevezése. Ez a jelölés egy esetleges roham esetén azonnal felismerhetővé teszi, hogy az illetőnek gyors segítségre van szüksége.
Kati erről a különleges tetoválásról is mesél most nektek.
Ez egy chopper, édes (EEC): Kérlek oszd meg velünk, hogy honnan hallottál erről a kezdeményezésről!
Kati: Facebookon több olyan csoportnak is tagja vagyok, amely a betegségemmel kapcsolatos, így jött szembe velem ez a kezdeményezés is. Volt egy lista, amelyen megnézhettem, melyik szalon vállalja ennek a tetoválásnak az elkészítését, és ott találtam rá arra kiskunfélegyházi tetoválóművészre, aki elkészítette ezt számomra. A tetoválás ingyenes, ehhez csak egy orvosi igazolást kellett vinnem a betegségemről. Kb. fél órát vett igénybe az egész.
EEC: Neked ugyanis – áruljuk el -, I-es típusú cukorbetegséged van.
Kati: Igen. Nálam egy terhességi cukorbetegségből alakult ki a probléma 2005-ben, amikor az első gyermekemet vártam. Akkor még elegendő volt a diétát tartanom, két évvel később azonban kiderült, hogy inzulinra fogok szorulni. Azt gondolom, hogy az állapotom kialakulásában a stressznek is nagy szerepe volt (sajnos akkor halt meg édesapám). Igazából nem volt olyan jel, ami arra utalt, hogy valami gond lehet. Akkoriban a gondozási központban dolgoztam, ahol kértem, hogy mérjenek egy cukrot nekem. Már ott magasabb értéket mértek, aztán egy ingyenes egészségügyi szűrésen is 10 körüli értéket mutatott a vércukormérő, ami után a házi orvoshoz mentem.

EEC: Mit jelentett a cukorbetegség megjelenése az életedben?
Kati: Minden nap mérem a vércukromat, inzulinozni kell magam naponta négyszer, és a diétámra nagyon oda kell figyelnem, de beépült az életembe ez a dolog, nem okoz különösebb problémát.
EEC: Miért tartottad fontosnak, hogy ez a tetoválás felkerüljön a karodra?
Kati: Nem szeretek hivalkodni a betegségemmel, és nem is ezért tetováltattam magamra ezt a jelet. Kétségtelen, hogy sokan sajnos nem ismerik még mindig ezt a jelet. Ha azonban gondban lennék (hipoglikémiás roham), ami miatt mentőt kellene hozzám hívni az utcán, és egy mentős elkezdené megmérni a pulzusomat, akkor egyből láthatja, hogy cukorbeteg vagyok. (megj. Ezért is kerül mindenkinek a bal karjára ez a tetoválás.)
EEC: Veled előfordult már esetleg, hogy az utcán rosszul lettél?
Kati: Nem, szerencsére eddig ilyesmi nem történt velem. Ha 5 alá megy a cukrom, akkor jön az éhségérzet, ha még lejjebb, akkor pedig a hideg verejtékezés jelentkezik. Ilyenkor minél gyorsabban gyorsan felszívódó szénhidrátot kell fogyasztanom. Szőlőcukor, kóla, bármi, ami egyébként tiltólistás lenne.
EEC: Azt mindenképpen osszuk meg az olvasókkal, hogy te igen aktívan sportolsz a betegséged mellett. Hogy jött a sport az életedbe?
Kati: Igazából már 9-10 éves korom óta sportolok. Küzdősportok, aztán jött a spinning, hot iron…szóval mindig olyasmi, amiben az erőmre van szükség. Az ugrálós dolgokat nem szeretem, nem is tudom követni, lévén nincs ritmusérzékem. Az egyszerű, de inkább erőt igénylő mozgásformákat szeretem.
EEC: Minden cukorbetegnek elmondják, hogy rendkívül fontos a mindennapi mozgás, sport. Nálad lehet-e esetleg számszerűsíteni, hogy egy-egy edzés, hogy hat a vércukorértékeidre?
Kati: Igen. Egy trx edzés például kiváltja az esti inzulinomat.
EEC: A konyhádban mennyire hozott változást a betegséged?
Kati: Igazából csak annyiban, hogy például tésztát kevesebbet fogyasztunk, de minden mást, amit egy hétköznapi családban szoktak, én is elkészítek. A kávémba negyedannyi ugyanannyi édesítőt teszek, mert azt nem bírom feketén inni. Kifejezeten diabetikus termékeket nem igen szoktam vásárolni. Ezekkel egyébként is az a bajom, hogy a kalóriatartalmuk sokszor magasabb is, mint a nem diabetikus társaiké. Mivel az édesítőszer ízét nem kedvelem a süteményekben, így ez is kimarad.

Egyébként azt tapasztalom, hogy nagy a tudatlanság az étkezés területén. A diabetológián a kezedbe adnak egy kis információs füzetet és mehetsz Isten hírével. Mivel dolgoztam az egészségügyben, így én utána tudtam járni a dolgoknak, de – főleg az idősebbeknél – azt látom, hogy nincsenek tisztában a betegségükkel és a szükséges tennivalókkal. Pedig muszáj tájékozódni!
EEC: Mit üzennél azoknak, akik esetleg mostanában tudták meg, hogy cukorbetegek lettek?
Kati: Mindenkit arra biztatnék, hogy ne zárkózzon be, hanem igenis éljen aktív, sportos életet! Ez a betegség nem egy kalitka, hanem egy lehetőség, hogy jobban figyeljünk magunkra.
Kati, köszönöm szépen a beszélgetést!
További infó az ingyenes diabétesz tetoválásról: Életmentő tetoválók és diabéteszesek facebook oldala