Ha van kamasz gyereked (bár halkan megsúgom, hogy még kamasznak sem kell lennie), akkor nem árt kissé alászállnod a You Tube világába, és megismerkedned olyan nevekkel mint Szbyst, Dezső Bence, PollaChannel, royalszabi, Inez, DoggyAndi, BeniiPowa. Ezeknek a vloggereknek és gamereknek a csatornáiról szerzi ugyanis életének meghatározó információit gyermeked.
Hogy mit és hol egyen, milyen ruhát és honnan rendeljen, mikor és hogy sminkelje magát, milyen zenéket hallgasson, milyen számítógépes játékokkal játsszon…és még hosszan sorolhatnám.
Ezek a lányok és srácok több százezres rajongótáborral a hátuk mögött komoly vélemény- és ízlésformálókká váltak, és nincs ezzel semmi gond.
Tedd a szívedre a kezed! Mindig is voltak rajongva szeretett zenészek, színészek, művészek, akikért sokan sok marhaságot voltak képesek csinálni.
A gond csak azzal van, ha a rajongás tárgya mögé beállnak a szponzorok, és olyan “spontán” videók születnek, amelyek a jópofaságba burkolva kemény marketinget tolnak a kölök arcába.
Itt van például ez, amire a 12 éves lányom is, csak annyit mondott: “Anya, ez gáz!”
Az ötlet remek: egy klasszikus reakció videó, amihez kiváló alany a vlogger nagymamája, aki nyilvánvalóan nem igen járatos a meki világában. Szóval jópofa is lehetne a dolog, ha nem csúsznának olyan nehezen le a mekis hambik mellé írt sablon-reklámszövegek, és nem lenne olyan fogcsikorgatóan nehéz újra és újra elismételnie szegény nagyinak, hogy milyen remek minden, és milyen isteni a sült buri és sajtburger.
A legviccesebb rész kétségtelenül 4:32-nél: szegény nagyi még egy morzsát sem evett az isteni pitéből, de véletlenül kicsit hamarabb bukott ki a betanított “nagyon finom” jelzős szerkezet.
Naná, hogy kiváló paródiaalap volt ez a Videómániának is:
Szóval, fizetett (avagy leánykori nevén: szponzorált) tartalom ez a javából, aminek megvan a maga helye a médiapiacon, amennyiben etikus módon tálaljuk mindezt az erre fogékony (javarészt tizenéves) korosztálynak. Oké, oké, értem én, hogy 10 másodperc erejéig valóban (nagyítóval) olvasható a lejátszósáv felett, hogy ez egy fizetett tartalom. És akkor nyugodtan hátra is dőlhetünk. A gyerek is olvasta, vágja, hogy miről is van szó (muhaha).
Új időknek új dalai? Úgy tűnik, szépen lassan, módszeresen és okosan lesznek (be)etetve a gyerekeink, úgy, hogy mi nem is tudunk róla.
És mi mit tehetünk?
Reménykedjünk, hogy ki tudják válogatni a búzát az ocsú közül.