Gyönyörű, késő délutáni nyári nap volt. Egy kopottas fehér műanyag asztalnál ültünk a kertben, előttünk valamilyen gyümölcs, talán dinnye lehetett, amit csendben ettünk. Anyu háta mögött csodásan fénylett a nap, és ahogy ott ült, előttem a napsütésben, tudtam, hogy hamarosan el fogunk búcsúzni…
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba